Tomory Zsuzsa
  • Főoldal
  • Isten és haza
    • I. Rész >
      • Istenünk
      • iSTEN
      • Magyarok Istene
      • Jézus szenvedése
      • Az ima
      • Égen menő szép madár
      • Önmagunkra találás
      • A fény ünnepe
      • Ősi Koronánk
      • Égből alászállott Szent Korona
    • II, Rész >
      • Ne ítélj...
      • Életbölcsességek >
        • Szemen szedett hitélet
        • Malomjáték
      • Jövőnk nevében
      • Senkinél sem vagyunk alábbvalók
      • A teremtés ereje
      • Lelkünk tisztasága
      • Ősiségünk ismérvei
      • Magyar ősvallásunk rövid vázlata
      • MAGYAR ŐSVALLÁS
      • Ősiségünk lelki bizonyítékai
      • Őstudatunk élő emlékei
      • Ősiségünk és hivatásunk
      • Magyarság - embertani kapcsolatok
      • Botcsinálta gonosz
    • III. Rész >
      • Táltosaink
      • Táltosparipánk
      • Tisztaság
      • Tarthatatlan
      • Újpogány vallás
      • Kereszténység és római katolicizmus
      • Csángó asszony halála
      • A csángók miért nem kaphatnak
      • Töredékek
      • Értékeink
      • Gondolatok, levelek, beszédek, cikkek
      • A mennyben járt gyermekek
      • Verseim
      • Magyar hazánk
      • Költemények
      • Hivatásunk
    • IIII. Rész Magyarságtudomány >
      • Magyarságtudomány alapfogalmai
      • Magyarságtudományi előadások
      • Előadások II. rész
      • Magyars.előadások mellékletei
      • Hivatásunk
      • Csak a gyökér kitartson
      • Családtörténet
      • Kivertek
      • A népirtás módszerei
      • Összefogás
      • Ősiségünk ünnepei
      • Ozora
      • Ősemlékezetű népünk
    • V. Rész >
      • Keresztúr ás a bánatos királyleány kútja
      • Népi...
      • Magyar Karácsony gyermekeknek
      • Égen menő szép madár
      • Csip-csip-csoda
      • Önvédelem
      • Százezer szív sikolt
      • Tanár példaképünk
      • Tamási múltjából
      • Gyermekeknek régi rege
      • Megosztott tudatunk
      • Népünk védelmében
    • VI, rész >
      • Karácsony
      • Karácsony II.rész
      • Magyar lélek
      • Karácsonyunk röviden
      • Jeremiás magyarul
      • Haynau és Győr városa
      • Örökletes egységeink
      • A Biblia sumer alapjai
      • Pilátus levele
      • Őshazánk a Kárpátmedence
      • Gyöngyfogaink
      • Kárpátmedencei piramisok
      • genovai látomás
    • VII, rész Tündérország Olvasókönyv >
      • Tartalomjegyzék -- sorrend
      • Csallóköz
      • Balaton
      • Palóc föld
      • Erdély
      • Móra Ferenc és az iskola
      • Regék, mondák, mesék
      • Tartalom jegyzék
      • A magyar haza röviden
      • Untitled
  • Nyelvünk
    • I. rész >
      • Szerves magyar nyelvtudomány
      • Létünk és nyelvünk közös alapja >
        • NYELVÉBEN ÉL A NEMZET
      • Létünk és nyelvünk II.rész >
        • Nyelvünkbe rejtett őshitünk
      • Őstörzsi kapcsolatok szótári nyomai
      • M-A nyelveredet és őstörzsi kapcsolat
      • Igenlő Istenes szavaink
    • II. rész: őstörzseink részletesen >
      • Avar
      • Besenyő
      • Jász
      • Kabar
      • Kazár
      • Körös
      • Kun
      • Magyar
      • Marmar
      • Őstörök
      • Palóc
      • Pannon
      • Székely
      • Szemere
      • Szolim
    • III. rész >
      • Ősnyelvünk az örökkévalóság tükrében
      • A teremtés nyelve
      • Csodálatos anyanyelvünk
      • Tanuként megszólalnak a kövek
      • Írásbeliségünk kezdetei
      • Nyelvünk kialakulása
      • Ősnyelvünk és a tudomány
      • Magánhangzó -- mássalhangzó
      • Etruszk rokonság magyar szemmel
    • IV. rész >
      • Szógyémántok
      • Magyar húnapok
      • Molnos Angéla: Színmagyar
      • Idézetek
      • Kalevala és a finnugorizmus
      • Csíksomlyó, Somogy és a szemerék
      • Nap, Szélurfi és Regöly
      • Beszédek
      • Ó nyelv
      • Ó nyelv és zene
      • Az emberiség ősnyelve
    • V. rész: őstörzsek/kapcsolatok >
      • Avar
      • Besenyő
      • Jász
      • Kabar
      • KAZÁR
      • Körös
      • Körös II-
      • Kun
      • Magyar őstürzs
      • Marmar
      • Őstörök
      • Palóc
      • Palóc II
      • Pannon
      • Székely
      • Szemere
      • Szolim
  • Történelem
    • I. Rész >
      • 1956 >
        • Nyugat politikája
      • Avanti ragazzi
      • Segítség
      • Széchenyi István
      • Nyugati könyvtárak magyar anyagából
      • Hunyadi Mátyás
      • Huszárok
      • Két életrajz
      • Nem magyar államférfiak Trianonról
      • Kárpátalja
      • Kezdeteink
      • Eszmélés
      • Avarok
      • Magyar Adorján: Az avar őstörzs
      • Magyar etruszk rokonság
      • Földalatti templomok
      • KM-i ősmultunk
      • Filiszteusok hazája
      • Piramisok a Kárpátmedencében
      • Az Artur legendakör
      • Az Artur legenda folytatása
      • Genovai látomás
    • II. Rész >
      • Magyarságtudomány
      • Az Artur legendakör képei
      • Az Arthur legendakör
      • Magyar királyság a VIII.sz. előtt
      • Katalánok
      • Baszkok
      • Őrvidéki magyar várak és kastélyok
      • Walesi magyar kapcsolatok
      • A Niebelung ének magyar eredete
      • Magyarok a világban
      • Egyiptom három királya
      • Korona
      • Huszárok a KM-én kívül
      • Történelmünk eddig nem tárgyalt fejezetei
      • Kígyó hagyomány
      • Kárpátmedencei őshonosságunk
      • A magyarság sorsa
      • Népirtás
      • Zrinyi
      • Untitled
      • Népirtás hatgyományai
    • III. Rész >
      • Ahol a gólyáink telelnek
      • A Hét Vezér nevének kapcsolatai
      • Hét Vezér folytatása
      • Magyar fiatalok eredményei
      • Magyar eredmények röviden
      • Történelmi érdekességek
      • Népirtás
      • Magyar Teremtés
      • Magyar teremtés folyt.
      • Magyar teremt.3 folyt.
      • Magyar teremt.4
    • Kezdeteink I >
      • Előszó
      • I. Jégkorszak
      • II. A jégkorszak írásbelisége
      • III. A Kárpátmedence földtörténeti óskora
      • IIII. Kígyókirály a magyar hagyományokban...
      • V. Földalatti városok
      • VII. Vetületes világképünk
      • VIII. Az õskor lelkiségének megváltozása
      • VIIII. A tündérkor elõtti életbõl fennmaradt emlékek?
      • X. A tündérkortól máig
      • XI. A kárpátmedencén kívüli írásbeliség...
      • XII. Az élet
      • XIII. Magyar nyelvünk
      • XIIII. A kárpátmedence embertani képe...
    • Kezdeteink II >
      • XV. Nyugat felé vezetõ nyomok
      • XVI. Kelták
      • XVII. Rég letűnt műveltségek tündérkorba...
      • XVIII. Etruszkok
      • XVIIII. Folyamköz
      • XX. Afrika
      • XXI. Egyiptom és Atlantisz
      • XXII. Luristan * Mannai * Urartu * Kurdisztán
      • XXIII. Az ős napkelet felé vezető híd
      • XXIIII. Az X csoport titka
      • XXV. Szarmaták
      • XXVI. Távolkeleti kapcsolatok
      • XXVII. Tengerentúli kapcsolataink
      • XXVIII. Szittyák, Húnok
      • Utószó. Szándékos hagyományrontás
    • Magyar teremtés könyv
    • Magyar Ter könyv 2.rész
    • Magyar ter.3.rész
    • Magyar ter.könyv 4.rész
    • Magyar ter.könyv 5-rész
  • Jelképeink
    • Magyar jelképeink kezdete és jelene
    • A magyar Szent Korona
    • Magyar címerünk
    • Székelykapuk jelentése
    • Aranytükör, aranymadár
    • Őstörzseink vallási jelképei
    • Turul
    • A Fény Fája
    • Ősműveltségünk töredékeinek sorsa
    • És a kettő egy...
    • Szentléleki hársfa
  • Ősi utakon
    • I. rész >
      • Magyar Adorján munkássága
      • Avarokról röviden
      • Hold és idő
      • Az Ősműveltség irodalmából
      • Nyelvünk értékei és ápolásuk
      • Enbertani vonatkozások
      • Szakmai levelezéseiből
      • Magyar Adorján munkássága
      • Gondolkozzunk
      • Kérdések
      • Magyarság őstörzsi kapcsolatai
    • II. rész >
      • Ősmagyar rovásírás
      • Adalékok a rovásírás történetéhez
      • Magyar rovásírás emlékei, Dr. Fodor Ferenc
      • Csallóközünk kialakulása
      • Párta
      • A világ legszebb emlékműve ... lehetne
      • A lelkiismeret aranytükre
      • Magyar Adorján munkássága kezdetei
      • Csaba Királyfi
      • Megyer
      • A magyar nyelv
      • Magyar Adorján idézetek
      • Magyar Adorján igaza
    • III. rész >
      • M.A.levelezése
      • Találkozásom M.A.-al
      • Hold és idő
      • Lélek
      • Fáklya folyóirat
      • Csodaszarvas
      • Nucleus
      • Miegymás a kunokról
      • Sajtóhibák
      • Nyelvünk értékei
      • Magyar angol párhuzamok
      • 18-20 levél
      • Fogalmak-őstörzsek
    • IIII. rész >
      • Csodaszarvas rege
      • Magyarázatok a Cs.sz.regéhez
      • Cs.sz.ősalak
      • M.A.levelei
      • A német Stern szó eredete
      • Elméletem legrövidebb összefoglalása
      • Elméletem II.rész
      • Az ezüsthid és az aranyhid
      • Az Ősműveltség korai kiadása
      • Tisztázandók
    • V. rész >
      • Palóc kivonat
      • A történelemhamisítások legnagyobbikáról
      • Marmar fejezethez
      • Zetelaka
      • Kabar fejezet kivonata
      • Kún fejezet kivonata
      • Csaba születése
      • Himség, nőiség
      • A nyírfa nevéről és még miegymásról
      • Balatoni találkozás
      • Embertani kérdések
      • Pannon fejezet kivonata
      • Búcsú
    • VI. rész >
      • Barátokkal való levelezése
      • Ahogyan elkezdődött
      • A lelkiismeret aranytükre
      • Lelkiismeret folytatása
      • Világszép Ilonka
    • Jegyzőkönyvek
    • OLAH IMRE >
      • Dálnoki megfejtés
  • Versek
    • I. rész >
      • Magor
      • Idők teljessége
      • Berecz András kismellénye
      • Istenem
      • Köszöntő Szent Ferenc után szabadon
      • Kismadár
      • Reggel
      • Táltos ország
      • Karácsony
      • Csillag emlék
      • Árpád
      • Gellért
      • Köszönet
    • II. rész >
      • Őseink
      • Alkonyat
      • Imádkozzál értük
      • Életünk
      • Katáng
      • Béke
      • 2001
      • Csaba fiamnak örökségül
      • Ősz
      • Sumir szenvedéstörténet
      • Jézus magyar szenvedéstörténete
      • Apacs áldás
      • Bálint Miklós Bendegúz
  • Gondolatok
    • A teremtés bölcsessége
    • Magyar lélek
    • Új tanítási módszer >
      • Árva népnek nincs hazája
      • Gyöngyfogak
    • Feladatunk
    • Teremtés
    • Isten a tudományban
    • Aranykor >
      • BABBA
    • Az élet nevében
    • Fejtetőre állítják a világot
    • Dicsőség
    • Önmegbecsülés
    • Vigyázzunk és imádkozzunk
    • Magyarok Istene
    • Magyarok Istene
    • Tanítás
    • Állat társaink
  • English
    • Section I >
      • 1956 >
        • Month's Magyar names
        • Hívó szó
      • Count István Széchenyi
      • Magyar katekizmus
      • MAGYAR HOLY CROWN
      • Home of the Magyars
      • Christmas
      • Easter eggs
      • Welsh-Magyar-Connections
      • The Bards of Wales
      • Catalans
      • Basques
      • Christmas, the real story
      • Historical studies
      • Family history
      • A Zrinyi név eredeti alakja
      • Our ancient home
      • Foreigners/Magyar lang.
      • Two mythologies side by side
    • Section II >
      • SIXTEEN COMPONENTS OF MAGYAR
      • Islands of Csallóköz
      • Scot-Magyar relationships
      • Magyar national symbols
      • In the name of Life
      • The Avars
      • Hungarian Kingdom in Europe before the 8th c.
      • Magyar-Etruscan affiliations
      • The so called Roman fortifications
      • The Third Dynasty of Egypt
      • Subterranean churches
      • Magyar castles of Őrvidék (Burgenland)
      • Sumerian roots of the Bible
    • Section III >
      • Adorján Magyar
      • Párta
      • Hungarian origin of the Nibelungen Lied
      • Organic Magyar Linguistics
      • A New view of the Arthurian legends
      • New view part2
      • Book report
      • Bény >
        • Hungarian origin of the Nibelungenlied
      • Swiss Huns
      • Journal of Hungarian studies 1996
      • The Philistine Homeland
    • Section IV. >
      • The Magyar Santa
      • The Miracle Stag
      • Trianon
      • Trianon
      • Santa
      • Translations -- poetry, etc. >
        • TomoryÍs poems
      • The Magyar rovás
      • Yarmouth runic stone
      • The Philistine homeland
      • Miniatures
      • Magyar-English word origins
      • Magyar-English word origins
      • Alzheimers care
    • Magyar Creation
    • Magyar Creation part II.
  • Section V
    • Miniatures
    • Makers and takers
    • Home-made evil
    • Misunderstood cultural fragments
    • A short review of Magyar history
    • Dr. Zsófia Torma
    • Zsófia Torma page 2
    • Unexplored chapters
    • Where the Magyar storks winter
  • Translations
    • Géza Alföldi
    • Alföldi Géza
    • János Arany
    • Balogh Attila
    • Attila József
    • Dániel Berzsenyi
    • Géza Gárdonyi
    • László Mécs
    • József Nyírő
    • Petőfi, Sándor
    • Sándor Reményik
    • István Sinka
    • Árpád Tóth
    • Albert Wass >
      • Ébredj magyar 2
      • Sándor Reményik
    • Áprily, Lajos
    • Bódás, János
    • Géza Gyóni
    • Gyula Somogyvári
    • Translations of own poems >
      • Fulness of time
  • Prayers
  • For children ages 5-150
    • STORY OF THE BLUE MOUNTAIN
    • Magyar Christmas in Heaven
    • Storybook Prince
  • Palóc
    • Untitled
  • Untitled
  • Untitled
  • Untitled
  • Untitled
  • Untitled
  • Fulness of time
  • Untitled

LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK KÖZÖS ALAPJA
Tomory Zsuzsa
2009


LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK KÖZÖS ALAPJA

Amikor a távolbalátó amerikai hírbemondója néhány napja egyszerűen és biztonsága teljes tudatában kijelentette, hogy az újgurok török nép -- anélkül, hogy akár a nevüket is ki tudta volna ejteni -- és azt a következtetést vonta le, hogy így nem csoda, ha csak Törökoszág áll ki mellettük, eszembe jutottak Tormás és a Bíborbanszületett turkjai, s az, hogy milyen félreértések származhatnak az országok, népek felületes feltételek szerinti osztályozása nyomán. Tormás nyilván tudta, hogy turkok népe a magyar őstörzsek egyike, amire vendéglátó gazdájától kezdve napjaink történelemtudósaiig már nem emlékeznek, vagy rosszabb esetben: nem is akarnak emlékezni.

Mint ahogy nyelvészeti szinten el kell vetni a nyelvcsalád elméleteket a gyökrendszer valóságával szembesülve, éppen olyan kezdetleges az emberi közösségek országok, sőt népek szerinti osztályozása. Olyan, mintha a DNS tényeit akarnánk egy-egy fényképpel helyettesíteni. Ugyanakkor megvan a lehetőségünk még magánsk a DNS kialakulásának a lépéseit, s népek terjeszkedésének idejét és útvonalát is nyomon követni az őstörzsi nyelvalakulás tükrében. Őstörzseink évezredekre visszatekintő, egy helyen fejlődő szerves műveltsége a DNS kialakulása folyamatának is tanúja, s fejlődéstörténeti kincs.

A nyolc nyelvet és tájszólásait tökéletesen beszélő Magyar Adorján egy élet kutató munkájával tizenhat nyelvi őstörzs létét, nyelvét és szerves műveltségét tárta fel. A ma olyan divatossá váló gyökrendszert száz évvel korábban már kidolgozta. Addig, amíg a mai nyelvészek egy-egy csokor gyökkel bíbelődnek napjainkban, Magyar Adorján négyezer gyökszavát figyelemre sem méltatják. Azon esetben, ha egy-egy meglátását mégis használják – mint gyakran a kő szó kapcsolatait – tanulmányát, nevét nem idézik. A mai tanulmányok gyökei viszont nem mennek el e gyök őseredetéhez, szerves kapcsolódásaihoz, melyek a nyelv teljessége megértéséhez elkerülhetetlenül fontosak. Ezen őstörzsek teljes megértéséhez Az ősműveltség című munkájához utalom az olvasót. Most csak a legalapvetőbb gondolatait ismertetem.

Őseink élete és nyelve letelepedési területük adottságai szerint alakult kárpátmedencei emberré válásunk idején, s innen fejlődött tovább. Éppen ezért egy-egy őstörzs később, a környezet hatására egy-egy foglalkozási ág tulajdonságait is magával hordozta, mely évszázadok művelése következtében DNS képének is részévé vált. Éppen ezért, ha tudni akarjuk, hogy egy-egy nép milyen múltra tekint vissza, melyek a most is érvényesülő ősadottságai, meg kell vizsgálnunk őstörzsi hovatartozását. Ez viszont könnyen megtehető a Magyar Adorján által már vagy száz éve feltérképezett őstörzsi nyelvhasználat ismeretében. Kérdésünk tehát soha ne az legyen, hogy ez, vagy az a nép, nyelv milyen fajhoz, vagy nyelvcsaládba tartozik, hanem az, hogy melyek az őstörzsi összetevői.

Vándorlások során mindig  csak néhány törzs indult egyszerre terjeszkedési szándékkal, vagy éghajlati viszonyok nyomására idegen területekre, ahol az új körülmények, keveredések során ősi szerves nyelvhasználata módosult, de emberré válása során megértett szellemi értékeit valamint testi és lelki tulajdonságait, adottságait mindenkor magával vitte, örökletes egységeibe ágyazva.

Az őstörzsi nyelvcsoportok nyelvi tulajdonságai szükségszerűen bővebbek és mélyebbek az indoeurópai nyelvekben levőknél. Teljességre nem törekedve csak néhány lényeges különbséget hozok fel, melyek hiányoznak ezen nem magyar nyelvekben:

1.      a szómegfordítás törvénye

2.      figyelmen kívül hagyja nyelve származtatásánál a természeti ősszó és műveltségi szó szerepét, mely meghatározza az átvétel irányát.

3.      a magánhangzók módosító és hímségi/nőiségi meghatározó szerepét

4.      a gyök magában hordozza a kialakulás tájképét, a benne élő lehetőséget, hogy majd gyökeret eresztve szerves nyelvként kapcsolatot teremtsen környezetével

5.      tükrözi foglalkozását e tájegységen belül

6.      a táj megszabta társadalmi viszonyait:

a.       mag-elvű társadalom, letelepedett, békés, teremtő életét

b.      kun/hun elvű társadalom vándorló és harcos életét

c.       szemere két központú társadalmi fejlődés létét

         Ezek az ősi kezdetek alakították és egyensúlyozták az örökletes egységekben található jellegzetességeket.

Ha egy-egy ország népét, vagy nyelvét akarjuk megismerni, tudnunk kell őstörzsi összetevőit szótára segítségével: mely őstörzsek vannak nyelvében képviselve, milyen mértékben, mely őstörzs hatása van túlsúlyban? Csak néhány példát hozok: az angolban található

szemere szavak            (sun, son, summer, stb.) – a fény szavai

   palóc                             (love, life, lip, liver, stb.) – a léleké, libbenésé, életé

   avar                             (bur, burgh, brown, stb.) – földi erősségeké

  besenyő                (water, base, basket, beauty, stb.) – a vizes elindulásé és szépségé

kun                              (cane, canal, candle, stb.) –  előre törő himségi fogalmaké

A különböző őstörzsek egy nyelven belül előforduló ősszavait összegezve megállapítható, hogy egy nép nyelvében megőrzött természetes adottságai, hajlamai milyen jövőt építhetnek. Tekintettel arra, hogy földműves társadalmak rendelkeznek a békés fejlődés alapjaival, s éppen ezért anyagfeleslegük is megengedi a vándorlásokat, új vidékek felfedezését, így talán a leggyakrabban a békés, földművelő szemerék nyomaival találkozhatunk és az általuk alkotott új, békés birodalmakkal. A magyar mag életszemlélettel ellentétben a hosszúkás szem idom két gyújtópontu rendszere megengedi a kárpátmedencei ősközpont mellett a távoli, de mindig szervesen az őshazához kapcsolódó, vissza-visszatérő társadalom kialakítását is.

Világunkban igen gyakori kérdés: mire születtem, mi a feladatom. Emberek és társadalmak vesződnek ezzel a kérdéssel. Az őstörzsi örökség segít kielégítő és boldogító választ adni az útkeresőknek. Ezen őseredet ismeretében minden nép bölcsebben rendezheti dolgait, örökletes egységébe zárt ősképek alapján, Így minden nép saját multjában találhatja meg önmagát ősnyelvünk tükrében, s hasonló őstörzsi multtal rendelkezők számára a testvériség alapfeltételei is biztosítottak.

Ezen tanulmány írásakor bőven idéztem Kezdeteink és az Angol-magyar szóazonossággal foglalkozó művemből.

A következő, az őstörzsek rövid összegezésének képei Magyar Adorján Elméletem ősműveltségünkről című füzetéből, a szarmata és marmar jelképek Az ősműveltség -ből merítettek. Amikor e rövid összegezésekben környezetüket említem, ezek mind a csallóközi őshaza utáni területek, ahol terjeszkedésük során meggyökeresedtek és kialakult helyi műveltségük.

Számtalan, nyelvvel kapcsolatos írásomban idézem Magyar Adorján magyar őstörzsi eleméletét. Akik számára már ismertek őstörzseink és nyelvi kapcsolatai, e részt átugorva folytathatják a többiek olvasását.



Picture
Magyar nyelvi őstörzs

MAGYAR ŐSTÖRZS

Hangjai: G, GY, H – M, N

Alap szava: mag – magy, göm, güm, gyüm

Környezetük: a Csallóköz szigetei, s a lankás, dombos vidékek – később a Kárpát medence, Matyó-föld, -- Makaria, Media, Egyiptom

Vallásos alapjelképük: a gömb

Istenség neve:

A Nagyisten neve mindig egy mássalhangzós, Ég, Egy, Ég-Atya.

a Fiú Isten neve két mássalhangzós: Mag, Magúr

Jelképes  fájuk és gyümölcsük:

főleg a meggy, de más egymagú, gömbölyű gyümölcs is. A meggyfa testesiti meg nemzeti szineinket: fája és gyümölcse piros, virágja fehér, levele zöld.

Jelképes virágjuk: a meggy- és a gyöngyvirág

Jelképes állatuk: az ágas néven ismert szarvas

Számrendszerük tizes alapú.

 

Ég — az Isten és Világmindenség szava

Íge — Isten szava, a teremtés maga

Igaz — fény

Óg -—az égboltozatot utánzó ősi épület neve

Igi, ügy — a szemgolyó. A népi hovatartozást jelentő ősi emberábrázolásoknál igen hangsúlyozott ez a kerek, golyószerű szem.

Egy — az egység és Istenség fogalma

Ügek — a későbbi „Öreg Isten ”, a „Régi Isten ” neve.

Ág, aga — a földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült. Ez ősi földművelő szerszám a legősibb időkben már ismert volt a Kárpátmedence földművelő népénél. E szerszám alakja lett rovásunk „A” betűje.

A teremtésben megjelenő Isten az anyag m hangjához kötve:

Mag — az egyközpontú mértani alak neve — hímségi fogalom.

Magyar — eredetileg ember jelentésű. E név „K”-val írt változata makar, az ógörögben boldog jelentésű. Magyar volt tehát őseink Boldog Istene, aki szegény ember szándékát bírja.

Gomoly - eredetileg az ősköd; később felhőt jelentő szó.

Gyöngy — ugyancsak mag jelentésű.

Gyümölcs -— a mag fordítottja, s az abból sarjadó élet.

Gyám, gyombó — kerek fejű furkósbot, a magyar ősi fegyvere.

Picture
Fehér hun őstörzs

FEHÉR KÚN ŐSTÖRZS

K-N szócsoport

Alaphangjai: magyar őstörzs lágy G, GY, D hangjait K és T-vé keményitette. Ezekhez hozzávetődött még az orrhangos ng, nd és nt hangösszetétel, de soha sem a szó elején.

A k  és gy hangot néha felváltották „j”-re. Pl. kék=kejék, kígyó=kíjó, stb

Csángó magyarok a cs, s és zs hangok helyett mindig c, sz és z hangot ejtenek, s sok szó „j”-sítve is van. P. Ijédesz sziliú= édes szőlő, Oda jazt ne akajsza, hogy a fogaszt leszakajsza! — Be megfutaojsziám jaz ijünűőcke után! = Be megfutkosám az ünőcske után!

Neve a mag forditottja: mag / kam, vagy kan: a nap magja és sugara megtestesitői.

Életében betöltött szerepe a kan előretörése a magyar nyugalom, magány helyett.

Vallásos alapjelképük: a kő és az ék, zeg-zug vonal, farkasfog minta. Menhirek. Göncöl szekér

Isten nevük:   Ákos, Ékes főistenük neve

               Kám, Kán, Kún, Hunor a Napisten neve

Jelképes fájuk: az örökzöld fenyő

Jelképes virágjuk: ötszirmúak, a nárcisz félék ék alakú virágai, havasi gyopár,  kender

Jelképes állatuk: az ákosnak nevezett szarvas, s az ék fejű farkas és kutya, komondor, kanca, kijó, cápa

Szinük: a jegecek fehér szine és az  ég kékje

Környezetük: fenyvesekkel borított hegyvidék

Népeik: kúnok, hunok, -- majd a kani nép (babiloniak a keltákat hívták így), keták (Het, a keták ősapja Kanaantól származott)

 

Tizes számrendszer helyett a 3-6-12-es számokat használták. Nyelvünk tucat szava ennek az emléke, az időszámitás 12-es száma is: 12 óra, 12 hónap egy-egy egységet jelöl. E fehér kunok szent szine a fehér. Hajuk szőke, hosszan viselték. Jelképes állatuk a hegyes képű farkas, vagy kutya.

Legújabb kutatások szerint az első háziasitott állat e földön a kutya, az első szándékosan termelt gazdasági növény a lopótök volt. Jégkorszaki emlékként ez utóbbit megőrizték regős énekeink:

Zabszalma a köpenyünk,
Tökcserép a kalapunk

Nyirfakéreg nadrágunk
Cserfakéreg bocskorunk…

Szavaik:

Kő — a keménység hangja.

ék — első szerszáma

kan, hím, makk — hímségi fogalmak

ne — nő

Kám — ősatya szerepét tölti be

kitta -—nyíl

Az anyagi világban honos M-N-es szavaik az Istenséggel, életfontosságú fogalmaikkal, s menéssel, vándorlással kapcsolatosak.

Mén — hím ló, fehér változatában az örökösen vándorló hold jelképe, majd ősapa jelentésbe megy át.

Menny — az ég

mony — a  „világtojás”, a tojásalakúnak tudott világegyetem.

monnó — az egység szava

manó — férfi

manyó — asszony

menyecske - fiatal nő

Nőiségi fogalmaik a vízzel, nedvességgel kapcsolatosak:

nedű, mut, mat, mad — anya és nő jelentésü.

nád — vízes helyen növő növény

Nádszál kisasszonyunk, s az egyiptomi Neit (tündér) -— azonosak.

Picture
Fekete Kun/Hun nyelvi őstörzs

FEKETE KUN/HUN ŐSTÖRZS

K-N szócsoport
(fekete hún/kún nyelvi őstörzs)

Hangjai: K, GY, T – M, N

Neve: kun, hun

Életében betöltött szerepe: tűzgerjesztés, harc

Környezetük: homokos, sivatagos vidékek

Vallásos alapjelképük: tompa ék, kovakő

Jelképes fájuk:

Jelképes viráguk:

Jelképes állatuk: bulldog, vadkan, vipera

Szinük: fekete, piros, sötétbarna

Fekete-kunok voltak például Atilla hunjai. Szineik a fekete és piros, valamint a sivatagok barna és fekete szinei. Rövidre nyirt hajuk barna, vagy fekete. Jelképük a tompa ék, s a hasonló fejalakú, barna/fekete szinezetű bulldog, vadkan és vipera.  

 

Picture

SZEMERE ŐSTÖRZS

Sz-M szócsoport

(Szemere nyelvi őstörzsünk)

 

Alap szavaiban az búzaföldek érett kalászainak susogó, sziszegő hangjait használta, M, N mássalhangzók kiséretében.

Békés gabonatermelők, főleg anyajogú társadalom keretén belül éltek.

Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – M, N

Neve: a gabonaszem ihlette szem,

Életében betöltött szerepe: a szemesség, számosság biztositása, földművelés. Szemérem. A messzeség fogalma.

Környezetük: gabona termelésre alkalmas helyek. Somogy = somföld. A szem két gyújtópontú alakzata vált társadalomuk felépitésének alapjává.

Vallásos alapjelképük: a szem és a hullámvonal

Istenség:

Fősitenség: Ős, Úr,

Napisten: Szem, Szemúr, Szemes, Szemar, Shamas, Sámson, Szimszon, Szandon

Földistennő: Temise, Szemere, Tamara, Isis

Jelképes fájuk/növényük: a som

Jelképes viráguk/növényük: a mizse néven ismert búza

Jelképes állatuk: a szimi és szemere néven ismert szürke galamb és a méh

Szinük: a sárga és a szürke felé hajló világoskék, az érett kalász és az ég szinei.

Példaadó, nagy szerepük volt náluk a méheknek. A méhek félremagyarázott, harciasnak gondolt társadalmát mintázták később a harciassá váló amazonok. A szűzen születés gondolatának mintája is a méhek társadalmának megfigyeléséből ered, ahol a királynő szűzen is szül, s ilyenkor az ivadék mindig himnemű.

Népeik: szemerék, Indiában a tamul nép, Kappadokiában a muszri nép, s ehhez közel a muszka, moszkai nép

Területeik: Szumeria. Mizraim, Miszir, Mesziri, Tamera (Egyiptom ősi nevei), Szimron (Szamaria), Kelet Afrikában Szomália

Maláj szigetek: Szumatra, Szumba, Szumbaiva, Szemerang. Fülöp szigetek: Szamar

Városaik: Kappadokiában Mazaka város, Egyiptomban Szemne és Kumne

 

Magyarország szemere indítékú helynevei

 

Moson megyében           három Moson nevű község

Pozsony megyében        Szempez, Somorja, Szemet

Sopron megyében          Sany, Zemenye, Muszaly, Répce-Szemere

Vas megyében                Sömjén, Szemenye, Miske

Veszprém megyében      Somlyó, Som

Somogy megyében         Somogyvár, Zamárdi, Som, Mesztegnye, Falú-Szemes,                                                Puszta-szemes, Szomajom, Zimány, Somotor

Zala megyében               Sümeg

Fejér megyében              Zamúr falu

Sopron megye közelében, Ausztriában, vagyis még az egykori Hunniában egy                                                  Semmering nevű hegy

Komárom megyében      Szomor

Szerémségben                Zimony

Csík megyében               Somlyó. Nem véletlen, hogy Csiksomlyó a Sarlós Boldogasszony tiszteleti helye.

 

Fő szavaik:

szem — a gabonaszem

Szem — a Nap neve

szem — szemünk, mint látószerv

szunnyad, népiesen szumnyad. Ezt művészetünk félig, vagy teljesen csukott pillájú szemmel jelképezi.

som — egymagú, hosszúkás gyümölcsük hímségi, a leánykasom nőiségi jelkép.

szemcse

szám

számos, (a kalászokban mindig számos szem van)

szemel

számol - (a számrovás ősi alakja a szem-alak)

szánt

szamár -— Szemúr jelképes állata. Magyarországi ez emléke a „Miért van a szamár hátán kereszt?” című ősi emlékű népmesénkből maradt reánk, csak most már Jézussal helyettesítve a mese főhősét, aki valaha a szamár hátán ült, s maga után hagyta az állat szőrén az egyenlőszárú napkeresztet.

Picture

BESENYŐ ŐSTÖRZS

B-S szócsoport

(besenyő nyelvi őstörzs)

 

Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – B, P, V, F

Neve: Besenyő

Alapszavai: víz, csepp, vagy csöpp, szív, vese, vas

Életében betöltött szerepe: A szép teremtő hordozói, - hajós nép

Környezetük: a kárpátmedencei őstenger, vizes lapályok, tengerek, Balaton

Vallásos alapjelképük: a csepp, az ebből képezett sziv, a hullámvonal, s sziklák

Istenség: Főisten: Is, Ős, Napisten: Petúr, Bisúr. Ősistennő: Szzz, Oz-anya, Iszonya. Földistennő: Vizona, Csipkerózsika

Jelképes fájuk:

Jelképes virágjuk: sulyomfélék virágai

Jelképes állatuk: halak, kagylók, polip, s a böz, bözönd, -- a mesék Földneheze

Szinük: fekete és piros

Számrendszerük: a hatos számrendszer (1-6, ezután hatonegy, hatonkettő. tucat, tucatonegy stb.)

Embertani jelleg: túlfejlett ajkak, a gyakori „b” és „m” ajakhangok, „busa” hajzat, tehát sűrű hajzat         

Mondáik: Csaba királyfi mondája jóval Atilla előtti[1], s az üstököscsillagok vissza-visszatérő pályájáról értesít bennünket.                                  

Városaik, területeik, népneveik:

Bosznia                          Pecsenyevci, lakói pecsenégek(Szokolovics Oszmán, 1957)

szláv                               pecsenyegi (besenyőket hívták így)

                                       Bosznia, régebben Boszina, Boszana

                                       bibliai Sába ország

Mekka, Kaba, illetve Csaba kő (Mekkában járó zarándokok csak Csabának nevezik. Igen magas vastartalmú, fekete meteorkő. A vas szent ércük.)

                                                   (Mekka eredeti neve könnyen lehetett Men-ka,                                                            illetve mennykő.)

Abesszinia                      Besszinia (a kezdeti „a” csak névelő, a hyksosoktól               maradhatott itt e név. E területen sok a vasérc. Nyelve az       agau és a magyar-rokon oromo. Mondájuk szerint Sába királynőjétől származnak. Salamon és Sába királynőjének regéje mesterséges betoldás.

Besszek                          Strabo szerint Trákiából jöttek, a Balkánon élnek,                                                                    vasiparuk fejlett

Buzovac                         ősi vasbánya a Bessek volt földjén

Bessapara                       város Trákiában, a római korban, magyarul a Bessze-vára,                                mivel a szanszkrit puri, a görög polis a magyar vár   egy változata csupán. Bessze, v.Bessza a besenyők                                                     ősistennőjének egy neve

Varbossanie                    Sarajevo régi neve (Bosszanya vára)

Boszna                           folyó, Sarajevotol 20 km.-re

Bizánc                            bessz zsoldosokat alkalmazott

Sópok                             besenyő szóalkotás szerinti név

Belgiumban                    Spy falú, őskori barlanglakások vannak itt

Csöbörcsök                    Fekete tenger partján épült, magyar város

                                                   Beszarábia

Bisanthe                         A márvány tenger partján, Rodosto régi neve volt

Byzantion                       Konstantinápoly régi neve, a görög rege szerint egy Bysas                                                       trákiai ember alapította (tehát nem görög)

Boszporus                      görög rege szerint az üldözött Io istennő tehén                                                 (bos)képében úszott át e helyen, s innen kapta   nevét. E „tehén” a bözönd lehetett, hiszen ez igen jó                                               úszó, vízmellett élő állat volt. A konstantinápolyi  „Aranyszarv” öbölben sok bözöndöt látni fürdeni.

Sziberia                          szibir, szabar, tapar ősnép

Magyarországon: Sopron, Moson, Veszprém, Vas, Pozsony, Pécs, Bácska, Bécs, Bács,

Becse, Pécs: erődítmény értelműek

Becskerek: kerek-vár jelentésű



[1] Magyar Adorján Az ősműveltség kéziratának 1103. oldala


LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK (1. folytatás)

JÁSZ ŐSTÖRZSÜNK

J-Sz szócsoport 
Picture

A jászok 


Hangjai: S, SZ, Z, ZS, C, CS – J, H, G A két utóbbi átmenetet képez a székely és a kazár törzs szótárába.

Neve: jász, ion. A  fekete és fehér jászokat a ruha színe különböztette meg.

Későbbi vándorlásuknál filiszteus (Jászvásár a filiszteus jászoké)

Életében betöltött szerepe: hajós nép. Küzdő eszköze az ij és nyil.

Területük: alföldi beltenger, tengerek,  Dunántúlon ion ősnép – jelenleg a Nagyalföld és Jászvásár

Vallásos alapjelképük: négyágú csillag, hullámvonalak, kacskaringók

Istenség neveik: főisten As, Is, Iz – Fiúisten: Jizzu

Jelképes fájuk: jávorfa (himségi jelkép), édesgesztenye (nőiségi jelkép),

Jelképes virágjuk: jázmin, (hajlékony ágai nőiségi jelképek.) Van egészen sötétlila, majdnem fekete változata is Dalmáciában, ágai szomorúan csüngenek, ezért „gyászvirág” is. Iszalag, juszalag (nőiségi jelkép az édes gesztenyével      együtt), alakja négyszög — Mykaeneben gyakori díszítő elem.

Jász Tündér Ilona: Jólán, Júlian, a fentiek az ő növényei.

Jelképes állatuk: dámszarvas (jázinu), kecsege (jizéter) és a polip, valamint a kecske, kecskéből képezett egyszarvú, sün, pávafarkú pille, denevér.

Szinük: fekete

Számrendszer: négy-nyolcas

Országaik, városaik:

 

Jassi                                Moldovában

Jászvásár                        u.a. a székelyek és csángók nyelvén

Forum Filistinorum        latin okiratokban u.a.

Aser ország                    jász őstörzs neve után

Assur                              szintén jász őstörzs neve után

jász                                 jászoj (kivájt fatörzsből készült csolnak)

                                       jászol (ugyancsak kivájt fatörzsből készül)

                                       jászó (barlang, gödör, mélyedés)

Abaúj-Torna                   Jászó nevű falú

                                       Jászai barlang

                                       Kajászó

Jász nép egyéb nevei:

Ját, jád, júd (L. lejjebb)

Filiszteus (L. lejjebb)

Ász, Ísz, Úz

Erdély                                        Úzon nevű folyó és helység

Biblia                                          Asdod

Biblia                                          Askalon

                                                   Jerikó

                                                   Gáza

                                                   Jordán (eredeti értelme folyás, víz, jász nyelven)

                                                   a „dan” végződés rokon a Tana, Duna, stb.                                                       szócsoporttal. A Volga régi neve Tana.   Maga a Volga név a palóc vol=víz szóból ered.                                                       A „ton” szócska jelent folyamatosságot   is (folyton), így tehát a Jordán neve vízfolyás.                                                                         

Jász területek

Lengyelországban                      jat, jatwi, jatwich, jatsing, jaczving, jazving nép, mely a kereszténység felvétele után elszlávosodott; a jászokat jaszko és jackó néven hívják ma.       A Jackó vezetéknév jász eredetet jelöl: jaz (úr, előkelő)          

Kréta                                          etheokreten — az itteni filiszteus, ill. jász lakósság                                                                   neve

Filiszteus                                    Tacitus ezeket Judeos-nak nevezi (Hist.V/2) Később a zsidók ezeket leigázták, de átvették tőlük az államszervezet, stb. intézményeket. A kisebb számú jász lakósság viszont beolvadt a semi környezetbe.                                                                                                                      

görög                                          Homerosz az Iliászban a görögöket összefoglalóan achaios                              -nak nevezi.

Jónok   és az achaiosok ősapjai Jón és Achaios testvérek, s itt is a jászok beolvadásával van dolgunk. (Az achaiosokat Homeros „üstökösöknek”, hosszú hajúaknak mondta, s hajós népnek is. Csak a magyarban egyezik a hajas és a hajós szó, a haj, hajlik ige alapján mind alakban, mind nyelvileg összefüggően. L.: kíjó szavunk összefüggéseit is)                                                                 

Istria                                           régi jász telep, a nép: istrok, gyász (fekete) ruhában                                                                  jártak

Ion tenger                                   az Adria régi neve, ma már csak a kisebb Ion                                                                            szigetek viselik e nevet, pl. Korfunál.

Jadera, Jasera                             a mai zára római-kori neve

Issa                                             Lissa szigetének régebbi neve

A jászok                                     a görögök által elűzve menekültek Libiába,                                                       Palesztinába, gyarmatosították Argolist, Attikát, Kis-Ázsia nyugati partjait

Ionia                                           Kis Ázsiában is volt egy Ilonia, s egy

Sinus Iassicus                             mint fent

Jázon Argos                               Homeros a jónokat jáz-nak nevezi (Odyssea 18.ének                                                                246 sor)

Attica                                         régi neve Jónia és Jász (Strabo

görögök                                      Jón nyelvjárást Yas-nak nevezték

                                                   Jázon név értelme magyarban: járó értelmű, s a                                                                         Hold megszemélyesítése.

Illuria                                          egy része Jas, lakói játák, nevezik Jonikának is                                                                         (Gyárfás)

Ionia                                           fővárosa Mursa (Eszék)

Pelistim                                      a zsidók így hívták a filiszteusokat

latin                                            a jászokat sagittariusoknak is hívták, tehát

jász                                             ijjász értelmű is volt a népnevük.

görög                                          belone, belosz (nyíl, tű, hajitó dárda)

francia                                        fleche (mint fent)

német                                         Pfeil (nyil)

olasz                                           freccia (nyil)

Biblia                                          Hamorim (nyilazó)

                                                   Amoreus, a régi Hamorim, a jászokkal azonos,                                                                         szőke, kékszemű nép.

jász                                             jázon, jázó (járó)

A jászok filiszteus nevének használata 1741-ben szakadt meg hazánkban.

SZÉKELY ŐSTÖRZSÜNK

Sz-K szócsoport 
(székely nyelvi őstörzs)
Picture
Székely őstözsünk


Hangjai: K, G, GY, H – S, SZ, Z, ZS, C, CS, K


Neve: székely, szikul és szikel. Nőelvi törzseik a szikánok. Zakul, zakur (Kézai, Fáy Elek), szaksza, szakszon, sakalasa, sekursa, hímelvi törzsek

Életében betöltött szerepe: sziklás hegyek lakói, később hajósok.

Területük: Göcsej, Erdély

Vallásos alapjelképük: kacs, kacskaringó, örvények, kusza, kósza = ősköd, ék, zeg-zug vonal, szikla. Székelykapu.

Nagyisten: Ékúr, Napisten: Szikúr

Jelképes fájuk: örökzöld fenyő félék

Jelképes virágjuk: szőlő, a sziklák között növő ősszekfű (A kerti dianthus cargophyllus őse).

Jelképes állatuk: cigája juh, kecske és a galamb – lélekjelkép

Jelkép (egyéb): hegyes szakáll

Szinük:

Történelmi helyeik: Szikánok Itália ősi lakói nőelvi székely törzsek.

Szigin, szigün nép          Tráciától északra (Herodotos), mely névnekrokona a                                        magyar szegény szó, melynek lehetett békés jelentése is.                                                                 

Szikánok                                    Szicilia őslakói, ott ma napig is az „r” hangot majdnem                                                            „zs”-nek ejtik

Cseh                                          csék, szék szavakkal rokon

Sziciliában és Csehországban is „székely módra” szeretik rövidíteni a felszólítást képező neveket.(Kriza)

 

KAZÁR ŐSTÖRZSÜNK

Nyelvi őstörzs
Picture

Nevei: kazár. A kaiszer és caesar szó rokonsága alapján a  latin gens Julia ősei (443. old.)

Hangjai: H, K, G, GY – S, SZ, Z, ZS, C, CS

Életében betöltött szerepe: juh tenyésztés, később épités és harc is.

Területük: hegyek, folyóvölgyek legelői, Biharban, Székelyudvarhelyen Dömös-Kazár, Szatmárban Kozárd puszta, Szolnokon Kazárvár, Tolna megyében Kozár, Egyházaskozár.

Cyglamező kapcsolatai: Ma Ceglédet tartják utódaként,  Kézai Chigle, Pozsonyi Krónika Sigla, Budai Krónika Chiglad mezei, Túróczy Czigla, Verancz Chikmezű szegleti. Az Erdélyi Csík-mező felel meg a legutóbbinak a legjobban, mivel igen könnyen körülzárható lehetett, becsukható volt.

Istenségük neve: Egyiptomban Amon-Ra (Kos-Nap)

Ősatyájuk neve: Kus, Kos (Biblia), ez egyúttal jelentett férfit, himet is

Vallásos alapjelképük: kuza, gúzs, kacskaringó, hullámvonal. Csikart tornyok. a Tejút, illetve az Ősanyag-istennő fehér kecskével, az Őserő-istenség fekete kecskével jelképeztetett. E jelképek a Kőkorszak óta léteznek.

Jelképes fájuk:

Jelképes virágjuk: tulipán félék

Jelképes állatuk: kos, polip, csiga, kacskar, vagy kusgar (ovis polii)

Szinük: kék, piros, fehér

Országaik: Kus, Kushit

Városaik: Nap, Napata (1769.old.)

                           Kis Ázsiában Kaisarea, arabul Al Kazar

                           Sziciliában Cossyra (ezüst kos)

                           Athene közelében Szikelia nevű halom (Freeman)

                           Pizídiában Sagalassus város és mezeje (Livius)

                           Pannoniai Segesta, ma Segesd

                           Erdélyben Segesvár és Segesd

                          

Népeik: kusiták, illetve ethiopok, Árpáddal jött egy Kaza törzs, s a hunokhoz is                                                  tartoztak „kus”-ok.

               Itaka szigetéről származó szikel (Odyssea)

               Sakalasák, vagy szakarsák egyiptomi iratok szerint azonosak a

               kisázsiai zakhur néppel (Sayce)

               a hunok legtovább fennmaradt neve zakul (Kézai)

KABAR NYELVI ŐSTÖRZSÜNK

NEVE: KABAR
Picture

K--B SZÓCSOPORT


Hangjai: P, B, V, F – K, H, G, GY.  Himség: B-K, nőiség: K-B (bak — kabala [kanca]

Életében betöltött szerepe: kecskepásztor , hajós nép, rézfeldolgozó

Arcjellegük:   némely tekintetben a kecske arcéléhez kezdtek hasonlítani

Területük: Habura patak és falú Zemplénben, Hajdu megyében Kaba helységnév.

 Személynevek: Baka 1146-ból, Beke, Bek 1277-ből, Bukud, Bukul 1237-ből, Kaba 1292-ből

Vallásos alapjelképük: kecskeszarv és a kebel vonalai

A Nagyisten: Uh, Ug, Uk, Ag, Ok — Uhu Ugú, Ugota, Ugor.

A Fiúisten: Buh, Bug, Bog, Bak, Buha, Baga, Bagar, Bagol., Bogata Habur, Khabor, Habura, Bagoj (szándékosan „j”-vel)

Ős-anyagistennő: Ub, Öb, Ubul, Öböl, Öbür, Uber, Obana

A leányistennő, ill. Földanya: Keb, Köb, Gub, Kebel, Kübele, Kubán istennő

Jelképes fájuk: kajszibarack

Jelképes virágjuk/ növényük: kobaktök, csicseriborsó, sulyomfélék, vizililiom

Jelképes állatuk: bakkecske, gepárd (csizmáskandúr), fülesbagoly, bogár

Jelképes ércük: réz

Szinük: a réz sárga és zöld szine.

Helységneveik:

Kabalia tartomány Kis Ázsiában, fővárosa Kibira, Nagy és Kis Kapela hegy Horvátországban, Kaprie, Kupari, s megfordítva Pago és Bakar, vagy Buccari szigetek Dalmáciában.

Frigia Kabali tartománya, fővárosa Kibira, ahol Kybele istennőnek volt nagy kultusza; a hímséget Bagaiosz képviselte.

Szomszédja Kappadocia, régebbi neve Küpro, ma Cyprus, mely rézbányáiról híres.

Kabar nyomok

Melanézia őslakói a valóságos kabarok leszármazottai. A héber szó eredetileg a kabarokra vonatkozott. Ugyanez megfigyelhető az assziroknál.

A kínaiaknál fennmardt kabar hagyományok megtalálhatók egyes népmesékben. Ebből tudjuk, hogy a Csodaszarvas szerepét itt a kecske, még később a róka töltötte be, már értelemromlással.

Picture
PALÓC ŐSTÖRZS

PALÓC
ŐSTÖRZS


P-L szócsoport
(palóc nyelvi szócsoport)


Hangjai: B, P, F, V – L, LY. Ezen sorrendben használt szavaik himségiek, forditottja nőiségi szavak (pl.: Bál, Pál – himség, lap, Lavona – nőiségi szavak). Magánhangzóik között sok a diphtongus: aó, oú, ié, üő, öű, az „á”-t mélyhangúan ejtik, a magyar rövid „a” mintájára, tehát a magyar hanghasználat ellentéte.

Hímségi szavak: p-l, b-l

Nőiségi szavak: l-p, l-b. 

Átmeneti hangok: f-l, vagy l-f, melyek hol nőiségi, hol hímségi szavakat alkotnak.

Neve: palóc – később pelazg, s a válok, livek, lengyelek előnépe 

Életében betöltött szerepe 

Területük: felvidék

Vallásos alapjelképük: bálvány = gerenda, villa, völgy. Májfa állitás pünkösdkor

Istennevük: főistenség Ál, Él, El; fiúistenség: Bál, Pál, Balota, Balisa, Pelopa, Balkán. A szkítáknál Pál. Pál, Bál, Balota, Pelopa Napisten

Ünnepeik: Balázsfa, Balogfa állítás, május elsejei árbóc állítás, pünkösdi májusfa

Jelképes fájuk: nyár, hárs és a pálmának nevezett jegenye

Jelképes virágjuk/növényük: leveles zöldségek, mint a káposzta. laboda

Jelképes állatuk: liba, lebéd (hattyú), gólya, lepkék, villáncsók (szentjánosbogár) 

Szinük: sárga, fehér, zöld, 

Népeik: pál, polovc, vagy palaúc, palaste, pelesta, pelazg, faliszk, fál nép West és Ost-Fáliában, flamandok, vallonok, belgák, lappok. Itáliában a faliskus nép. A németek a tőlük délebbi völgyekben lakó olaszokat Welsch-nek mondják. Észak dalmáciai liburnok. 

Lívek (Orosz és Lengyelország között). Pól nép (ma: lengyel).

Területeik: Pelloponézos, másként Pelazgia nevét Pelops, azaz Pel-apa után kapta a pelazg néptől. Palesztína. Livonia, West és Ost-Falia, Belgium, Flamand területek. Livonia, vagy Livland, Lengyelország (Polska, vagy Poland), Plock, Lublin. Volhinia, Fellin, Poltava, Polangen, Liban, Pilten, Vilna, Vilkomir, Valk, Veleni, Velje, Volmar, Polozk, Valdan, Veliz, Bolhar, Plákia (Hellespontos).

Jelképes színeik: sárga, fehér, zöld

Isten nevek

 

palóc                               Bál, Bél, Pelopa, Bálint, Belind, jelképe valami nagy, fehér                                         állat

magyar                           Mag, Magor, Magyar

szemere                          Szem, Szam

kún                                 Hunor, Hadúr

avar                                Bar, Barata

kőrös                              Her, Har, Her-kolos, Kalevala

Istennő nevek

 

palóc                               Levenye

                                       Lavonya

                                       Libona

                                       Vila

                                       Villa

                                       Pálma

                                       Palóma
Picture
PÚN, VAGY PANNON ŐSTÖRZS

PÚN, VAGY PANNON
ŐSTÖRZS


P-N szócsoport 
(pannon nyelvi őstörzs)

Hangjai: P, B, V, F – M, N -- a szóvégek gyakran mp, mb, nd, nt, ng, nk végződésűek.

Neve: pún, pannon, -- majd vend, venéd, főnük, főniciai. Nőelvűek, tőlük származik pannon nevük.

Életében betöltött szerepe: ősrégi hajós nép a kárpátmedencei beltengertől kezdve, üveg készitők, hajósok 

Területük: Dunántúl

Vallásos alapjelképük: pen, penéz = a kissé domború lencse, s a kör tojásdad vetülete

Istenség nevek: Pannonia, a víz és lég istennője. Hímelvűek istenség-neve: Panopa, Banota, Főnuk.

Jelképes fájuk: fenyőfélék, különösen a pinus pinea fajta, gránátalma, piros pünkösdi rózsa (peonia)

Jelképes virágjuk: pipacs

Jelképes állatuk: Aranymadár, vagy Tűzmadár, babuka, páva

Szinük: piros, zöld és aranysárga

Területeik: Pannonia, Venetia, Bécsi síkság, amit Vindobonának neveztek, Ausztria déli része, Szlovénia egy része, Szalavonia, Makedoniában egy peon nép

Városaik: Cattaroi öbölben, ahol a legtöbb bíborcsiga van áll Perasto, Perzagno és Kumbor, Scagliari őskori főniciai festőtelep

Népeik: pannonok, venétek, főniciaiak, vendek, venétek. Az amerikai rézbőrűek.

Megjelenésük: vöröses bőrűek (görögül: fűnikeiosz, tehát piros)

 
Picture
SZOLIM, VAGY SZARMATA ŐSTÖRZS

SZOLIM,
VAGY SZARMATA


Sz-R szócsoport 

(szarmata/szolim nyelvi őstörzs)

 

Hangjai: S, SZ, Z, ZS, C, CS – L, R

Neve: szarmata, szolim 

Életében betöltött szerepe: szőlő (vitis silvestris), gabona és rozs termelők 

Területük: Zala, Szerémség. Zrinyiek eredeti neve: Szerinyi az 1566 évi oklevélben, Salonvár, Szill, Torontál vidékén Szeleus község, Zala megye és község,(helyesen: Szala), Erdélyben a római időkben állott Sarmisegetusa város, jelentése Szármok szigete, Dunántúl: Zala megye, népiesen Szala, Sala, híres bortermelő hely, már a rómaiak idejében is e néven ismert. Silacaene, Kaposvár mellett, római időkbeni neve, ma Szill község.

Isten és ősök nevei: Szol, Szor, Szár, Szilén, Bacchus nevelője, 

Vallásos alapjelképük: szalamb = galamb, szelidség, szellem ápolói, szirt, szalag

Jelképes fájuk: szil

Jelképes virágjuk/növényük: szőlő, szilva

Jelképes állatuk: szalamb, ló

Szinük: 

Helyneveik: Szoloeisz, Szoloencia, Zeliz, vagy Azila, szőlő szavunkból származik. (Herakles itt egy Szyleus nevű szőlőhegyi szörnyet ölt meg.), Silon Canaanban bortermelő vidék. Szoloencia, Szolousz, a ciprusi és sziciliai Szoli városnevek. Jeruzsálemet szolimok alapították, Ur-Szolime a régi neve. Canaan jelképe a hatalmas szőlőfürt.

Picture
MARMAR ŐSTÖRZS

MARMAR ŐSTÖRZS

M-R szócsoport (marmar őstörzs)

Hangjai: M, N – R, L

Neve: marmar. 

Származék népeik: a marmaridák, mauri, merid nevű berber törzs, mórok, mordva, vagy mordvin nép, maorik, malaj népcsalád, a madagaszkári malgas nép, egyiptomi romesu nép, morva nép

Életében betöltött szerepe 

Területük: Mármaros. Vörösmart. 

Később: Márvány tenger, Róma, maláj szigetek, Egyiptom, Marakes, Melilla, Marokkó, Róma, s alapítói neve, Martu (Syria és Palesztína ősi neve), 

Vallásos alapjelképük: márna (hal, Barbus Cuv.), morena, murena

Istenség neveik: Molok, vagy Moloh Nap és tűzistenség; tiszteletére való emberáldozat már az elsemitásodott időkre esik. Mar, Marah, Mart, Mars hadistenség megfelelői a Márk, Márton nevek.

Jelképes fájuk: ?

Jelképes virágjuk/növényük: málna

Jelképes állatuk: márna, morena 

Szinük: 

Bár hiányos ismereteink vannak marmar törzsünkkel kapcsolatban, létét erősen beleirta földrajzunkba, hagyományainkba, mind a Kárpátmedencében, mind vándorterületeinken. Nyelvünk és hagyományaink nevét sűlyedéssel, halállal hozzák kapcsolatba. Ilyen „Görög Ilona” című balladánk, ahol a hős, Zetelaki László epekedik, s majd belehal Görög Ilona utáni vágyódásába. El akar tehát menni szerelme után. Mielőtt útnak indulna, édesanyja óvja: „...ne menj fiam, ne menj csudahalott látni. Megvetik a hálót, megfogják a márnát...” A márna szó itt a hal-halál és merülés szavainkkal kapcsolatos.

Halál jelképű az írek MacMorna nevű hőse, aki mindig csak a küszöbön fekszik a hátán, mindenkinek útjában levő, kellemetlen egyén. Itt fel kell idéznünk azt, hogy amikor a hal elpusztul, a „hátára fekszik”, éppen úgy, mint a hátán fekvő MacMorna is. Hatalma viszont egyiknek sincsen; mindkét hagyomány szerint a halottak arra alkalmas időben feltámadnak. Nyelvi szempontból fenti nevek a marmar őstörzs szótárával kapcsolatosak. Ide tartoznak — fenti vonatkozásban — merül, mord, marcona szavaink, mely átvevőinknél már halál (latin mors), vagy gyilkosság (angol murder) értelemben szerepel. Itt meg kell említenem, hogy más őstörzsünk szótára szerinti „hal” szó sűlyedést is jelent (lábam a hóba halt = hóba sűlyedt a lábam) halál szavunk is ilyen sűlyedéses állapotot jelez. Ennek tökéletes jelképe a hal, mely ugyancsak levegő nélküli sűlyedt állapotban él. Ennek tökéletes mása a marmar őstörzs szótára szerinti „merül” és „márna” (egy halfajta) szavak jelképes összekapcsolása.

Mord, marcona, méreg, s fordítottjai: rom, rém, remegés is e szótárba tartozik. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el málnáik édességéről, máléjuk tápláló lágyságáról, lányok szép jövőt ringató merengéséről sem.

Róma alapítóinak, Romulus és Remus-nak a nevei is e szócsoportba tartoznak. E nevek latinos végződését lehagyva Rom és Rém neveket kapjuk.

Őstörzseink nyelvével és műveltségével kapcsolatban a legfontosabbakat említettem meg, az őstörzsi szálláshelyek, vándorlási területeik felismerésének könnyebbé tételére. Most hasonló rövidséggel szeretnék néhány példát felhozni a Brit szigetek ősműveltségének magyar őstörzsi összetevőire.

*
Powered by
✕