LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK KÖZÖS ALAPJA
Tomory Zsuzsa
2009
LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK KÖZÖS ALAPJA
Amikor a távolbalátó amerikai hírbemondója néhány napja egyszerűen és biztonsága teljes tudatában kijelentette, hogy az újgurok török nép -- anélkül, hogy akár a nevüket is ki tudta volna ejteni -- és azt a következtetést vonta le, hogy így nem csoda, ha csak Törökoszág áll ki mellettük, eszembe jutottak Tormás és a Bíborbanszületett turkjai, s az, hogy milyen félreértések származhatnak az országok, népek felületes feltételek szerinti osztályozása nyomán. Tormás nyilván tudta, hogy turkok népe a magyar őstörzsek egyike, amire vendéglátó gazdájától kezdve napjaink történelemtudósaiig már nem emlékeznek, vagy rosszabb esetben: nem is akarnak emlékezni.
Mint ahogy nyelvészeti szinten el kell vetni a nyelvcsalád elméleteket a gyökrendszer valóságával szembesülve, éppen olyan kezdetleges az emberi közösségek országok, sőt népek szerinti osztályozása. Olyan, mintha a DNS tényeit akarnánk egy-egy fényképpel helyettesíteni. Ugyanakkor megvan a lehetőségünk még magánsk a DNS kialakulásának a lépéseit, s népek terjeszkedésének idejét és útvonalát is nyomon követni az őstörzsi nyelvalakulás tükrében. Őstörzseink évezredekre visszatekintő, egy helyen fejlődő szerves műveltsége a DNS kialakulása folyamatának is tanúja, s fejlődéstörténeti kincs.
A nyolc nyelvet és tájszólásait tökéletesen beszélő Magyar Adorján egy élet kutató munkájával tizenhat nyelvi őstörzs létét, nyelvét és szerves műveltségét tárta fel. A ma olyan divatossá váló gyökrendszert száz évvel korábban már kidolgozta. Addig, amíg a mai nyelvészek egy-egy csokor gyökkel bíbelődnek napjainkban, Magyar Adorján négyezer gyökszavát figyelemre sem méltatják. Azon esetben, ha egy-egy meglátását mégis használják – mint gyakran a kő szó kapcsolatait – tanulmányát, nevét nem idézik. A mai tanulmányok gyökei viszont nem mennek el e gyök őseredetéhez, szerves kapcsolódásaihoz, melyek a nyelv teljessége megértéséhez elkerülhetetlenül fontosak. Ezen őstörzsek teljes megértéséhez Az ősműveltség című munkájához utalom az olvasót. Most csak a legalapvetőbb gondolatait ismertetem.
Őseink élete és nyelve letelepedési területük adottságai szerint alakult kárpátmedencei emberré válásunk idején, s innen fejlődött tovább. Éppen ezért egy-egy őstörzs később, a környezet hatására egy-egy foglalkozási ág tulajdonságait is magával hordozta, mely évszázadok művelése következtében DNS képének is részévé vált. Éppen ezért, ha tudni akarjuk, hogy egy-egy nép milyen múltra tekint vissza, melyek a most is érvényesülő ősadottságai, meg kell vizsgálnunk őstörzsi hovatartozását. Ez viszont könnyen megtehető a Magyar Adorján által már vagy száz éve feltérképezett őstörzsi nyelvhasználat ismeretében. Kérdésünk tehát soha ne az legyen, hogy ez, vagy az a nép, nyelv milyen fajhoz, vagy nyelvcsaládba tartozik, hanem az, hogy melyek az őstörzsi összetevői.
Vándorlások során mindig csak néhány törzs indult egyszerre terjeszkedési szándékkal, vagy éghajlati viszonyok nyomására idegen területekre, ahol az új körülmények, keveredések során ősi szerves nyelvhasználata módosult, de emberré válása során megértett szellemi értékeit valamint testi és lelki tulajdonságait, adottságait mindenkor magával vitte, örökletes egységeibe ágyazva.
Az őstörzsi nyelvcsoportok nyelvi tulajdonságai szükségszerűen bővebbek és mélyebbek az indoeurópai nyelvekben levőknél. Teljességre nem törekedve csak néhány lényeges különbséget hozok fel, melyek hiányoznak ezen nem magyar nyelvekben:
1. a szómegfordítás törvénye
2. figyelmen kívül hagyja nyelve származtatásánál a természeti ősszó és műveltségi szó szerepét, mely meghatározza az átvétel irányát.
3. a magánhangzók módosító és hímségi/nőiségi meghatározó szerepét
4. a gyök magában hordozza a kialakulás tájképét, a benne élő lehetőséget, hogy majd gyökeret eresztve szerves nyelvként kapcsolatot teremtsen környezetével
5. tükrözi foglalkozását e tájegységen belül
6. a táj megszabta társadalmi viszonyait:
a. mag-elvű társadalom, letelepedett, békés, teremtő életét
b. kun/hun elvű társadalom vándorló és harcos életét
c. szemere két központú társadalmi fejlődés létét
Ezek az ősi kezdetek alakították és egyensúlyozták az örökletes egységekben található jellegzetességeket.
Ha egy-egy ország népét, vagy nyelvét akarjuk megismerni, tudnunk kell őstörzsi összetevőit szótára segítségével: mely őstörzsek vannak nyelvében képviselve, milyen mértékben, mely őstörzs hatása van túlsúlyban? Csak néhány példát hozok: az angolban található
szemere szavak (sun, son, summer, stb.) – a fény szavai
palóc (love, life, lip, liver, stb.) – a léleké, libbenésé, életé
avar (bur, burgh, brown, stb.) – földi erősségeké
besenyő (water, base, basket, beauty, stb.) – a vizes elindulásé és szépségé
kun (cane, canal, candle, stb.) – előre törő himségi fogalmaké
A különböző őstörzsek egy nyelven belül előforduló ősszavait összegezve megállapítható, hogy egy nép nyelvében megőrzött természetes adottságai, hajlamai milyen jövőt építhetnek. Tekintettel arra, hogy földműves társadalmak rendelkeznek a békés fejlődés alapjaival, s éppen ezért anyagfeleslegük is megengedi a vándorlásokat, új vidékek felfedezését, így talán a leggyakrabban a békés, földművelő szemerék nyomaival találkozhatunk és az általuk alkotott új, békés birodalmakkal. A magyar mag életszemlélettel ellentétben a hosszúkás szem idom két gyújtópontu rendszere megengedi a kárpátmedencei ősközpont mellett a távoli, de mindig szervesen az őshazához kapcsolódó, vissza-visszatérő társadalom kialakítását is.
Világunkban igen gyakori kérdés: mire születtem, mi a feladatom. Emberek és társadalmak vesződnek ezzel a kérdéssel. Az őstörzsi örökség segít kielégítő és boldogító választ adni az útkeresőknek. Ezen őseredet ismeretében minden nép bölcsebben rendezheti dolgait, örökletes egységébe zárt ősképek alapján, Így minden nép saját multjában találhatja meg önmagát ősnyelvünk tükrében, s hasonló őstörzsi multtal rendelkezők számára a testvériség alapfeltételei is biztosítottak.
Ezen tanulmány írásakor bőven idéztem Kezdeteink és az Angol-magyar szóazonossággal foglalkozó művemből.
A következő, az őstörzsek rövid összegezésének képei Magyar Adorján Elméletem ősműveltségünkről című füzetéből, a szarmata és marmar jelképek Az ősműveltség -ből merítettek. Amikor e rövid összegezésekben környezetüket említem, ezek mind a csallóközi őshaza utáni területek, ahol terjeszkedésük során meggyökeresedtek és kialakult helyi műveltségük.
Számtalan, nyelvvel kapcsolatos írásomban idézem Magyar Adorján magyar őstörzsi eleméletét. Akik számára már ismertek őstörzseink és nyelvi kapcsolatai, e részt átugorva folytathatják a többiek olvasását.
Magyar nyelvi őstörzs
MAGYAR ŐSTÖRZS
Hangjai: G, GY, H – M, N
Alap szava: mag – magy, göm, güm, gyüm
Környezetük: a Csallóköz szigetei, s a lankás, dombos vidékek – később a Kárpát medence, Matyó-föld, -- Makaria, Media, Egyiptom
Vallásos alapjelképük: a gömb
Istenség neve:
A Nagyisten neve mindig egy mássalhangzós, Ég, Egy, Ég-Atya.
a Fiú Isten neve két mássalhangzós: Mag, Magúr
Jelképes fájuk és gyümölcsük:
főleg a meggy, de más egymagú, gömbölyű gyümölcs is. A meggyfa testesiti meg nemzeti szineinket: fája és gyümölcse piros, virágja fehér, levele zöld.
Jelképes virágjuk: a meggy- és a gyöngyvirág
Jelképes állatuk: az ágas néven ismert szarvas
Számrendszerük tizes alapú.
Ég — az Isten és Világmindenség szava
Íge — Isten szava, a teremtés maga
Igaz — fény
Óg -—az égboltozatot utánzó ősi épület neve
Igi, ügy — a szemgolyó. A népi hovatartozást jelentő ősi emberábrázolásoknál igen hangsúlyozott ez a kerek, golyószerű szem.
Egy — az egység és Istenség fogalma
Ügek — a későbbi „Öreg Isten ”, a „Régi Isten ” neve.
Ág, aga — a földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült. Ez ősi földművelő szerszám a legősibb időkben már ismert volt a Kárpátmedence földművelő népénél. E szerszám alakja lett rovásunk „A” betűje.
A teremtésben megjelenő Isten az anyag m hangjához kötve:
Mag — az egyközpontú mértani alak neve — hímségi fogalom.
Magyar — eredetileg ember jelentésű. E név „K”-val írt változata makar, az ógörögben boldog jelentésű. Magyar volt tehát őseink Boldog Istene, aki szegény ember szándékát bírja.
Gomoly - eredetileg az ősköd; később felhőt jelentő szó.
Gyöngy — ugyancsak mag jelentésű.
Gyümölcs -— a mag fordítottja, s az abból sarjadó élet.
Gyám, gyombó — kerek fejű furkósbot, a magyar ősi fegyvere.
Alap szava: mag – magy, göm, güm, gyüm
Környezetük: a Csallóköz szigetei, s a lankás, dombos vidékek – később a Kárpát medence, Matyó-föld, -- Makaria, Media, Egyiptom
Vallásos alapjelképük: a gömb
Istenség neve:
A Nagyisten neve mindig egy mássalhangzós, Ég, Egy, Ég-Atya.
a Fiú Isten neve két mássalhangzós: Mag, Magúr
Jelképes fájuk és gyümölcsük:
főleg a meggy, de más egymagú, gömbölyű gyümölcs is. A meggyfa testesiti meg nemzeti szineinket: fája és gyümölcse piros, virágja fehér, levele zöld.
Jelképes virágjuk: a meggy- és a gyöngyvirág
Jelképes állatuk: az ágas néven ismert szarvas
Számrendszerük tizes alapú.
Ég — az Isten és Világmindenség szava
Íge — Isten szava, a teremtés maga
Igaz — fény
Óg -—az égboltozatot utánzó ősi épület neve
Igi, ügy — a szemgolyó. A népi hovatartozást jelentő ősi emberábrázolásoknál igen hangsúlyozott ez a kerek, golyószerű szem.
Egy — az egység és Istenség fogalma
Ügek — a későbbi „Öreg Isten ”, a „Régi Isten ” neve.
Ág, aga — a földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült. Ez ősi földművelő szerszám a legősibb időkben már ismert volt a Kárpátmedence földművelő népénél. E szerszám alakja lett rovásunk „A” betűje.
A teremtésben megjelenő Isten az anyag m hangjához kötve:
Mag — az egyközpontú mértani alak neve — hímségi fogalom.
Magyar — eredetileg ember jelentésű. E név „K”-val írt változata makar, az ógörögben boldog jelentésű. Magyar volt tehát őseink Boldog Istene, aki szegény ember szándékát bírja.
Gomoly - eredetileg az ősköd; később felhőt jelentő szó.
Gyöngy — ugyancsak mag jelentésű.
Gyümölcs -— a mag fordítottja, s az abból sarjadó élet.
Gyám, gyombó — kerek fejű furkósbot, a magyar ősi fegyvere.
Fehér hun őstörzs
FEHÉR KÚN ŐSTÖRZS
K-N szócsoport
Alaphangjai: magyar őstörzs lágy G, GY, D hangjait K és T-vé keményitette. Ezekhez hozzávetődött még az orrhangos ng, nd és nt hangösszetétel, de soha sem a szó elején.
A k és gy hangot néha felváltották „j”-re. Pl. kék=kejék, kígyó=kíjó, stb
Csángó magyarok a cs, s és zs hangok helyett mindig c, sz és z hangot ejtenek, s sok szó „j”-sítve is van. P. Ijédesz sziliú= édes szőlő, Oda jazt ne akajsza, hogy a fogaszt leszakajsza! — Be megfutaojsziám jaz ijünűőcke után! = Be megfutkosám az ünőcske után!
Neve a mag forditottja: mag / kam, vagy kan: a nap magja és sugara megtestesitői.
Életében betöltött szerepe a kan előretörése a magyar nyugalom, magány helyett.
Vallásos alapjelképük: a kő és az ék, zeg-zug vonal, farkasfog minta. Menhirek. Göncöl szekér
Isten nevük: Ákos, Ékes főistenük neve
Kám, Kán, Kún, Hunor a Napisten neve
Jelképes fájuk: az örökzöld fenyő
Jelképes virágjuk: ötszirmúak, a nárcisz félék ék alakú virágai, havasi gyopár, kender
Jelképes állatuk: az ákosnak nevezett szarvas, s az ék fejű farkas és kutya, komondor, kanca, kijó, cápa
Szinük: a jegecek fehér szine és az ég kékje
Környezetük: fenyvesekkel borított hegyvidék
Népeik: kúnok, hunok, -- majd a kani nép (babiloniak a keltákat hívták így), keták (Het, a keták ősapja Kanaantól származott)
Tizes számrendszer helyett a 3-6-12-es számokat használták. Nyelvünk tucat szava ennek az emléke, az időszámitás 12-es száma is: 12 óra, 12 hónap egy-egy egységet jelöl. E fehér kunok szent szine a fehér. Hajuk szőke, hosszan viselték. Jelképes állatuk a hegyes képű farkas, vagy kutya.
Legújabb kutatások szerint az első háziasitott állat e földön a kutya, az első szándékosan termelt gazdasági növény a lopótök volt. Jégkorszaki emlékként ez utóbbit megőrizték regős énekeink:
Zabszalma a köpenyünk,
Tökcserép a kalapunk
Nyirfakéreg nadrágunk
Cserfakéreg bocskorunk…
Szavaik:
Kő — a keménység hangja.
ék — első szerszáma
kan, hím, makk — hímségi fogalmak
ne — nő
Kám — ősatya szerepét tölti be
kitta -—nyíl
Az anyagi világban honos M-N-es szavaik az Istenséggel, életfontosságú fogalmaikkal, s menéssel, vándorlással kapcsolatosak.
Mén — hím ló, fehér változatában az örökösen vándorló hold jelképe, majd ősapa jelentésbe megy át.
Menny — az ég
mony — a „világtojás”, a tojásalakúnak tudott világegyetem.
monnó — az egység szava
manó — férfi
manyó — asszony
menyecske - fiatal nő
Nőiségi fogalmaik a vízzel, nedvességgel kapcsolatosak:
nedű, mut, mat, mad — anya és nő jelentésü.
nád — vízes helyen növő növény
Nádszál kisasszonyunk, s az egyiptomi Neit (tündér) -— azonosak.
Alaphangjai: magyar őstörzs lágy G, GY, D hangjait K és T-vé keményitette. Ezekhez hozzávetődött még az orrhangos ng, nd és nt hangösszetétel, de soha sem a szó elején.
A k és gy hangot néha felváltották „j”-re. Pl. kék=kejék, kígyó=kíjó, stb
Csángó magyarok a cs, s és zs hangok helyett mindig c, sz és z hangot ejtenek, s sok szó „j”-sítve is van. P. Ijédesz sziliú= édes szőlő, Oda jazt ne akajsza, hogy a fogaszt leszakajsza! — Be megfutaojsziám jaz ijünűőcke után! = Be megfutkosám az ünőcske után!
Neve a mag forditottja: mag / kam, vagy kan: a nap magja és sugara megtestesitői.
Életében betöltött szerepe a kan előretörése a magyar nyugalom, magány helyett.
Vallásos alapjelképük: a kő és az ék, zeg-zug vonal, farkasfog minta. Menhirek. Göncöl szekér
Isten nevük: Ákos, Ékes főistenük neve
Kám, Kán, Kún, Hunor a Napisten neve
Jelképes fájuk: az örökzöld fenyő
Jelképes virágjuk: ötszirmúak, a nárcisz félék ék alakú virágai, havasi gyopár, kender
Jelképes állatuk: az ákosnak nevezett szarvas, s az ék fejű farkas és kutya, komondor, kanca, kijó, cápa
Szinük: a jegecek fehér szine és az ég kékje
Környezetük: fenyvesekkel borított hegyvidék
Népeik: kúnok, hunok, -- majd a kani nép (babiloniak a keltákat hívták így), keták (Het, a keták ősapja Kanaantól származott)
Tizes számrendszer helyett a 3-6-12-es számokat használták. Nyelvünk tucat szava ennek az emléke, az időszámitás 12-es száma is: 12 óra, 12 hónap egy-egy egységet jelöl. E fehér kunok szent szine a fehér. Hajuk szőke, hosszan viselték. Jelképes állatuk a hegyes képű farkas, vagy kutya.
Legújabb kutatások szerint az első háziasitott állat e földön a kutya, az első szándékosan termelt gazdasági növény a lopótök volt. Jégkorszaki emlékként ez utóbbit megőrizték regős énekeink:
Zabszalma a köpenyünk,
Tökcserép a kalapunk
Nyirfakéreg nadrágunk
Cserfakéreg bocskorunk…
Szavaik:
Kő — a keménység hangja.
ék — első szerszáma
kan, hím, makk — hímségi fogalmak
ne — nő
Kám — ősatya szerepét tölti be
kitta -—nyíl
Az anyagi világban honos M-N-es szavaik az Istenséggel, életfontosságú fogalmaikkal, s menéssel, vándorlással kapcsolatosak.
Mén — hím ló, fehér változatában az örökösen vándorló hold jelképe, majd ősapa jelentésbe megy át.
Menny — az ég
mony — a „világtojás”, a tojásalakúnak tudott világegyetem.
monnó — az egység szava
manó — férfi
manyó — asszony
menyecske - fiatal nő
Nőiségi fogalmaik a vízzel, nedvességgel kapcsolatosak:
nedű, mut, mat, mad — anya és nő jelentésü.
nád — vízes helyen növő növény
Nádszál kisasszonyunk, s az egyiptomi Neit (tündér) -— azonosak.
Fekete Kun/Hun nyelvi őstörzs
FEKETE KUN/HUN ŐSTÖRZS
K-N szócsoport
(fekete hún/kún nyelvi őstörzs)
Hangjai: K, GY, T – M, N
Neve: kun, hun
Életében betöltött szerepe: tűzgerjesztés, harc
Környezetük: homokos, sivatagos vidékek
Vallásos alapjelképük: tompa ék, kovakő
Jelképes fájuk:
Jelképes viráguk:
Jelképes állatuk: bulldog, vadkan, vipera
Szinük: fekete, piros, sötétbarna
Fekete-kunok voltak például Atilla hunjai. Szineik a fekete és piros, valamint a sivatagok barna és fekete szinei. Rövidre nyirt hajuk barna, vagy fekete. Jelképük a tompa ék, s a hasonló fejalakú, barna/fekete szinezetű bulldog, vadkan és vipera.
(fekete hún/kún nyelvi őstörzs)
Hangjai: K, GY, T – M, N
Neve: kun, hun
Életében betöltött szerepe: tűzgerjesztés, harc
Környezetük: homokos, sivatagos vidékek
Vallásos alapjelképük: tompa ék, kovakő
Jelképes fájuk:
Jelképes viráguk:
Jelképes állatuk: bulldog, vadkan, vipera
Szinük: fekete, piros, sötétbarna
Fekete-kunok voltak például Atilla hunjai. Szineik a fekete és piros, valamint a sivatagok barna és fekete szinei. Rövidre nyirt hajuk barna, vagy fekete. Jelképük a tompa ék, s a hasonló fejalakú, barna/fekete szinezetű bulldog, vadkan és vipera.
SZEMERE ŐSTÖRZS
Sz-M szócsoport
(Szemere nyelvi őstörzsünk)
Alap szavaiban az búzaföldek érett kalászainak susogó, sziszegő hangjait használta, M, N mássalhangzók kiséretében.
Békés gabonatermelők, főleg anyajogú társadalom keretén belül éltek.
Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – M, N
Neve: a gabonaszem ihlette szem,
Életében betöltött szerepe: a szemesség, számosság biztositása, földművelés. Szemérem. A messzeség fogalma.
Környezetük: gabona termelésre alkalmas helyek. Somogy = somföld. A szem két gyújtópontú alakzata vált társadalomuk felépitésének alapjává.
Vallásos alapjelképük: a szem és a hullámvonal
Istenség:
Fősitenség: Ős, Úr,
Napisten: Szem, Szemúr, Szemes, Szemar, Shamas, Sámson, Szimszon, Szandon
Földistennő: Temise, Szemere, Tamara, Isis
Jelképes fájuk/növényük: a som
Jelképes viráguk/növényük: a mizse néven ismert búza
Jelképes állatuk: a szimi és szemere néven ismert szürke galamb és a méh
Szinük: a sárga és a szürke felé hajló világoskék, az érett kalász és az ég szinei.
Példaadó, nagy szerepük volt náluk a méheknek. A méhek félremagyarázott, harciasnak gondolt társadalmát mintázták később a harciassá váló amazonok. A szűzen születés gondolatának mintája is a méhek társadalmának megfigyeléséből ered, ahol a királynő szűzen is szül, s ilyenkor az ivadék mindig himnemű.
Népeik: szemerék, Indiában a tamul nép, Kappadokiában a muszri nép, s ehhez közel a muszka, moszkai nép
Területeik: Szumeria. Mizraim, Miszir, Mesziri, Tamera (Egyiptom ősi nevei), Szimron (Szamaria), Kelet Afrikában Szomália
Maláj szigetek: Szumatra, Szumba, Szumbaiva, Szemerang. Fülöp szigetek: Szamar
Városaik: Kappadokiában Mazaka város, Egyiptomban Szemne és Kumne
Magyarország szemere indítékú helynevei
Moson megyében három Moson nevű község
Pozsony megyében Szempez, Somorja, Szemet
Sopron megyében Sany, Zemenye, Muszaly, Répce-Szemere
Vas megyében Sömjén, Szemenye, Miske
Veszprém megyében Somlyó, Som
Somogy megyében Somogyvár, Zamárdi, Som, Mesztegnye, Falú-Szemes, Puszta-szemes, Szomajom, Zimány, Somotor
Zala megyében Sümeg
Fejér megyében Zamúr falu
Sopron megye közelében, Ausztriában, vagyis még az egykori Hunniában egy Semmering nevű hegy
Komárom megyében Szomor
Szerémségben Zimony
Csík megyében Somlyó. Nem véletlen, hogy Csiksomlyó a Sarlós Boldogasszony tiszteleti helye.
Fő szavaik:
szem — a gabonaszem
Szem — a Nap neve
szem — szemünk, mint látószerv
szunnyad, népiesen szumnyad. Ezt művészetünk félig, vagy teljesen csukott pillájú szemmel jelképezi.
som — egymagú, hosszúkás gyümölcsük hímségi, a leánykasom nőiségi jelkép.
szemcse
szám
számos, (a kalászokban mindig számos szem van)
szemel
számol - (a számrovás ősi alakja a szem-alak)
szánt
szamár -— Szemúr jelképes állata. Magyarországi ez emléke a „Miért van a szamár hátán kereszt?” című ősi emlékű népmesénkből maradt reánk, csak most már Jézussal helyettesítve a mese főhősét, aki valaha a szamár hátán ült, s maga után hagyta az állat szőrén az egyenlőszárú napkeresztet.
(Szemere nyelvi őstörzsünk)
Alap szavaiban az búzaföldek érett kalászainak susogó, sziszegő hangjait használta, M, N mássalhangzók kiséretében.
Békés gabonatermelők, főleg anyajogú társadalom keretén belül éltek.
Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – M, N
Neve: a gabonaszem ihlette szem,
Életében betöltött szerepe: a szemesség, számosság biztositása, földművelés. Szemérem. A messzeség fogalma.
Környezetük: gabona termelésre alkalmas helyek. Somogy = somföld. A szem két gyújtópontú alakzata vált társadalomuk felépitésének alapjává.
Vallásos alapjelképük: a szem és a hullámvonal
Istenség:
Fősitenség: Ős, Úr,
Napisten: Szem, Szemúr, Szemes, Szemar, Shamas, Sámson, Szimszon, Szandon
Földistennő: Temise, Szemere, Tamara, Isis
Jelképes fájuk/növényük: a som
Jelképes viráguk/növényük: a mizse néven ismert búza
Jelképes állatuk: a szimi és szemere néven ismert szürke galamb és a méh
Szinük: a sárga és a szürke felé hajló világoskék, az érett kalász és az ég szinei.
Példaadó, nagy szerepük volt náluk a méheknek. A méhek félremagyarázott, harciasnak gondolt társadalmát mintázták később a harciassá váló amazonok. A szűzen születés gondolatának mintája is a méhek társadalmának megfigyeléséből ered, ahol a királynő szűzen is szül, s ilyenkor az ivadék mindig himnemű.
Népeik: szemerék, Indiában a tamul nép, Kappadokiában a muszri nép, s ehhez közel a muszka, moszkai nép
Területeik: Szumeria. Mizraim, Miszir, Mesziri, Tamera (Egyiptom ősi nevei), Szimron (Szamaria), Kelet Afrikában Szomália
Maláj szigetek: Szumatra, Szumba, Szumbaiva, Szemerang. Fülöp szigetek: Szamar
Városaik: Kappadokiában Mazaka város, Egyiptomban Szemne és Kumne
Magyarország szemere indítékú helynevei
Moson megyében három Moson nevű község
Pozsony megyében Szempez, Somorja, Szemet
Sopron megyében Sany, Zemenye, Muszaly, Répce-Szemere
Vas megyében Sömjén, Szemenye, Miske
Veszprém megyében Somlyó, Som
Somogy megyében Somogyvár, Zamárdi, Som, Mesztegnye, Falú-Szemes, Puszta-szemes, Szomajom, Zimány, Somotor
Zala megyében Sümeg
Fejér megyében Zamúr falu
Sopron megye közelében, Ausztriában, vagyis még az egykori Hunniában egy Semmering nevű hegy
Komárom megyében Szomor
Szerémségben Zimony
Csík megyében Somlyó. Nem véletlen, hogy Csiksomlyó a Sarlós Boldogasszony tiszteleti helye.
Fő szavaik:
szem — a gabonaszem
Szem — a Nap neve
szem — szemünk, mint látószerv
szunnyad, népiesen szumnyad. Ezt művészetünk félig, vagy teljesen csukott pillájú szemmel jelképezi.
som — egymagú, hosszúkás gyümölcsük hímségi, a leánykasom nőiségi jelkép.
szemcse
szám
számos, (a kalászokban mindig számos szem van)
szemel
számol - (a számrovás ősi alakja a szem-alak)
szánt
szamár -— Szemúr jelképes állata. Magyarországi ez emléke a „Miért van a szamár hátán kereszt?” című ősi emlékű népmesénkből maradt reánk, csak most már Jézussal helyettesítve a mese főhősét, aki valaha a szamár hátán ült, s maga után hagyta az állat szőrén az egyenlőszárú napkeresztet.
BESENYŐ ŐSTÖRZS
B-S szócsoport
(besenyő nyelvi őstörzs)
Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – B, P, V, F
Neve: Besenyő
Alapszavai: víz, csepp, vagy csöpp, szív, vese, vas
Életében betöltött szerepe: A szép teremtő hordozói, - hajós nép
Környezetük: a kárpátmedencei őstenger, vizes lapályok, tengerek, Balaton
Vallásos alapjelképük: a csepp, az ebből képezett sziv, a hullámvonal, s sziklák
Istenség: Főisten: Is, Ős, Napisten: Petúr, Bisúr. Ősistennő: Szzz, Oz-anya, Iszonya. Földistennő: Vizona, Csipkerózsika
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: sulyomfélék virágai
Jelképes állatuk: halak, kagylók, polip, s a böz, bözönd, -- a mesék Földneheze
Szinük: fekete és piros
Számrendszerük: a hatos számrendszer (1-6, ezután hatonegy, hatonkettő. tucat, tucatonegy stb.)
Embertani jelleg: túlfejlett ajkak, a gyakori „b” és „m” ajakhangok, „busa” hajzat, tehát sűrű hajzat
Mondáik: Csaba királyfi mondája jóval Atilla előtti[1], s az üstököscsillagok vissza-visszatérő pályájáról értesít bennünket.
Városaik, területeik, népneveik:
Bosznia Pecsenyevci, lakói pecsenégek(Szokolovics Oszmán, 1957)
szláv pecsenyegi (besenyőket hívták így)
Bosznia, régebben Boszina, Boszana
bibliai Sába ország
Mekka, Kaba, illetve Csaba kő (Mekkában járó zarándokok csak Csabának nevezik. Igen magas vastartalmú, fekete meteorkő. A vas szent ércük.)
(Mekka eredeti neve könnyen lehetett Men-ka, illetve mennykő.)
Abesszinia Besszinia (a kezdeti „a” csak névelő, a hyksosoktól maradhatott itt e név. E területen sok a vasérc. Nyelve az agau és a magyar-rokon oromo. Mondájuk szerint Sába királynőjétől származnak. Salamon és Sába királynőjének regéje mesterséges betoldás.
Besszek Strabo szerint Trákiából jöttek, a Balkánon élnek, vasiparuk fejlett
Buzovac ősi vasbánya a Bessek volt földjén
Bessapara város Trákiában, a római korban, magyarul a Bessze-vára, mivel a szanszkrit puri, a görög polis a magyar vár egy változata csupán. Bessze, v.Bessza a besenyők ősistennőjének egy neve
Varbossanie Sarajevo régi neve (Bosszanya vára)
Boszna folyó, Sarajevotol 20 km.-re
Bizánc bessz zsoldosokat alkalmazott
Sópok besenyő szóalkotás szerinti név
Belgiumban Spy falú, őskori barlanglakások vannak itt
Csöbörcsök Fekete tenger partján épült, magyar város
Beszarábia
Bisanthe A márvány tenger partján, Rodosto régi neve volt
Byzantion Konstantinápoly régi neve, a görög rege szerint egy Bysas trákiai ember alapította (tehát nem görög)
Boszporus görög rege szerint az üldözött Io istennő tehén (bos)képében úszott át e helyen, s innen kapta nevét. E „tehén” a bözönd lehetett, hiszen ez igen jó úszó, vízmellett élő állat volt. A konstantinápolyi „Aranyszarv” öbölben sok bözöndöt látni fürdeni.
Sziberia szibir, szabar, tapar ősnép
Magyarországon: Sopron, Moson, Veszprém, Vas, Pozsony, Pécs, Bácska, Bécs, Bács,
Becse, Pécs: erődítmény értelműek
Becskerek: kerek-vár jelentésű
[1] Magyar Adorján Az ősműveltség kéziratának 1103. oldala
(besenyő nyelvi őstörzs)
Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – B, P, V, F
Neve: Besenyő
Alapszavai: víz, csepp, vagy csöpp, szív, vese, vas
Életében betöltött szerepe: A szép teremtő hordozói, - hajós nép
Környezetük: a kárpátmedencei őstenger, vizes lapályok, tengerek, Balaton
Vallásos alapjelképük: a csepp, az ebből képezett sziv, a hullámvonal, s sziklák
Istenség: Főisten: Is, Ős, Napisten: Petúr, Bisúr. Ősistennő: Szzz, Oz-anya, Iszonya. Földistennő: Vizona, Csipkerózsika
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: sulyomfélék virágai
Jelképes állatuk: halak, kagylók, polip, s a böz, bözönd, -- a mesék Földneheze
Szinük: fekete és piros
Számrendszerük: a hatos számrendszer (1-6, ezután hatonegy, hatonkettő. tucat, tucatonegy stb.)
Embertani jelleg: túlfejlett ajkak, a gyakori „b” és „m” ajakhangok, „busa” hajzat, tehát sűrű hajzat
Mondáik: Csaba királyfi mondája jóval Atilla előtti[1], s az üstököscsillagok vissza-visszatérő pályájáról értesít bennünket.
Városaik, területeik, népneveik:
Bosznia Pecsenyevci, lakói pecsenégek(Szokolovics Oszmán, 1957)
szláv pecsenyegi (besenyőket hívták így)
Bosznia, régebben Boszina, Boszana
bibliai Sába ország
Mekka, Kaba, illetve Csaba kő (Mekkában járó zarándokok csak Csabának nevezik. Igen magas vastartalmú, fekete meteorkő. A vas szent ércük.)
(Mekka eredeti neve könnyen lehetett Men-ka, illetve mennykő.)
Abesszinia Besszinia (a kezdeti „a” csak névelő, a hyksosoktól maradhatott itt e név. E területen sok a vasérc. Nyelve az agau és a magyar-rokon oromo. Mondájuk szerint Sába királynőjétől származnak. Salamon és Sába királynőjének regéje mesterséges betoldás.
Besszek Strabo szerint Trákiából jöttek, a Balkánon élnek, vasiparuk fejlett
Buzovac ősi vasbánya a Bessek volt földjén
Bessapara város Trákiában, a római korban, magyarul a Bessze-vára, mivel a szanszkrit puri, a görög polis a magyar vár egy változata csupán. Bessze, v.Bessza a besenyők ősistennőjének egy neve
Varbossanie Sarajevo régi neve (Bosszanya vára)
Boszna folyó, Sarajevotol 20 km.-re
Bizánc bessz zsoldosokat alkalmazott
Sópok besenyő szóalkotás szerinti név
Belgiumban Spy falú, őskori barlanglakások vannak itt
Csöbörcsök Fekete tenger partján épült, magyar város
Beszarábia
Bisanthe A márvány tenger partján, Rodosto régi neve volt
Byzantion Konstantinápoly régi neve, a görög rege szerint egy Bysas trákiai ember alapította (tehát nem görög)
Boszporus görög rege szerint az üldözött Io istennő tehén (bos)képében úszott át e helyen, s innen kapta nevét. E „tehén” a bözönd lehetett, hiszen ez igen jó úszó, vízmellett élő állat volt. A konstantinápolyi „Aranyszarv” öbölben sok bözöndöt látni fürdeni.
Sziberia szibir, szabar, tapar ősnép
Magyarországon: Sopron, Moson, Veszprém, Vas, Pozsony, Pécs, Bácska, Bécs, Bács,
Becse, Pécs: erődítmény értelműek
Becskerek: kerek-vár jelentésű
[1] Magyar Adorján Az ősműveltség kéziratának 1103. oldala
LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK (1. folytatás)
JÁSZ ŐSTÖRZSÜNK
J-Sz szócsoport
A jászok
Hangjai: S, SZ, Z, ZS, C, CS – J, H, G A két utóbbi átmenetet képez a székely és a kazár törzs szótárába.
Neve: jász, ion. A fekete és fehér jászokat a ruha színe különböztette meg.
Későbbi vándorlásuknál filiszteus (Jászvásár a filiszteus jászoké)
Életében betöltött szerepe: hajós nép. Küzdő eszköze az ij és nyil.
Területük: alföldi beltenger, tengerek, Dunántúlon ion ősnép – jelenleg a Nagyalföld és Jászvásár
Vallásos alapjelképük: négyágú csillag, hullámvonalak, kacskaringók
Istenség neveik: főisten As, Is, Iz – Fiúisten: Jizzu
Jelképes fájuk: jávorfa (himségi jelkép), édesgesztenye (nőiségi jelkép),
Jelképes virágjuk: jázmin, (hajlékony ágai nőiségi jelképek.) Van egészen sötétlila, majdnem fekete változata is Dalmáciában, ágai szomorúan csüngenek, ezért „gyászvirág” is. Iszalag, juszalag (nőiségi jelkép az édes gesztenyével együtt), alakja négyszög — Mykaeneben gyakori díszítő elem.
Jász Tündér Ilona: Jólán, Júlian, a fentiek az ő növényei.
Jelképes állatuk: dámszarvas (jázinu), kecsege (jizéter) és a polip, valamint a kecske, kecskéből képezett egyszarvú, sün, pávafarkú pille, denevér.
Szinük: fekete
Számrendszer: négy-nyolcas
Országaik, városaik:
Jassi Moldovában
Jászvásár u.a. a székelyek és csángók nyelvén
Forum Filistinorum latin okiratokban u.a.
Aser ország jász őstörzs neve után
Assur szintén jász őstörzs neve után
jász jászoj (kivájt fatörzsből készült csolnak)
jászol (ugyancsak kivájt fatörzsből készül)
jászó (barlang, gödör, mélyedés)
Abaúj-Torna Jászó nevű falú
Jászai barlang
Kajászó
Jász nép egyéb nevei:
Ját, jád, júd (L. lejjebb)
Filiszteus (L. lejjebb)
Ász, Ísz, Úz
Erdély Úzon nevű folyó és helység
Biblia Asdod
Biblia Askalon
Jerikó
Gáza
Jordán (eredeti értelme folyás, víz, jász nyelven)
a „dan” végződés rokon a Tana, Duna, stb. szócsoporttal. A Volga régi neve Tana. Maga a Volga név a palóc vol=víz szóból ered. A „ton” szócska jelent folyamatosságot is (folyton), így tehát a Jordán neve vízfolyás.
Jász területek
Lengyelországban jat, jatwi, jatwich, jatsing, jaczving, jazving nép, mely a kereszténység felvétele után elszlávosodott; a jászokat jaszko és jackó néven hívják ma. A Jackó vezetéknév jász eredetet jelöl: jaz (úr, előkelő)
Kréta etheokreten — az itteni filiszteus, ill. jász lakósság neve
Filiszteus Tacitus ezeket Judeos-nak nevezi (Hist.V/2) Később a zsidók ezeket leigázták, de átvették tőlük az államszervezet, stb. intézményeket. A kisebb számú jász lakósság viszont beolvadt a semi környezetbe.
görög Homerosz az Iliászban a görögöket összefoglalóan achaios -nak nevezi.
Jónok és az achaiosok ősapjai Jón és Achaios testvérek, s itt is a jászok beolvadásával van dolgunk. (Az achaiosokat Homeros „üstökösöknek”, hosszú hajúaknak mondta, s hajós népnek is. Csak a magyarban egyezik a hajas és a hajós szó, a haj, hajlik ige alapján mind alakban, mind nyelvileg összefüggően. L.: kíjó szavunk összefüggéseit is)
Istria régi jász telep, a nép: istrok, gyász (fekete) ruhában jártak
Ion tenger az Adria régi neve, ma már csak a kisebb Ion szigetek viselik e nevet, pl. Korfunál.
Jadera, Jasera a mai zára római-kori neve
Issa Lissa szigetének régebbi neve
A jászok a görögök által elűzve menekültek Libiába, Palesztinába, gyarmatosították Argolist, Attikát, Kis-Ázsia nyugati partjait
Ionia Kis Ázsiában is volt egy Ilonia, s egy
Sinus Iassicus mint fent
Jázon Argos Homeros a jónokat jáz-nak nevezi (Odyssea 18.ének 246 sor)
Attica régi neve Jónia és Jász (Strabo
görögök Jón nyelvjárást Yas-nak nevezték
Jázon név értelme magyarban: járó értelmű, s a Hold megszemélyesítése.
Illuria egy része Jas, lakói játák, nevezik Jonikának is (Gyárfás)
Ionia fővárosa Mursa (Eszék)
Pelistim a zsidók így hívták a filiszteusokat
latin a jászokat sagittariusoknak is hívták, tehát
jász ijjász értelmű is volt a népnevük.
görög belone, belosz (nyíl, tű, hajitó dárda)
francia fleche (mint fent)
német Pfeil (nyil)
olasz freccia (nyil)
Biblia Hamorim (nyilazó)
Amoreus, a régi Hamorim, a jászokkal azonos, szőke, kékszemű nép.
jász jázon, jázó (járó)
A jászok filiszteus nevének használata 1741-ben szakadt meg hazánkban.
SZÉKELY ŐSTÖRZSÜNK
Sz-K szócsoport
(székely nyelvi őstörzs)
(székely nyelvi őstörzs)
Székely őstözsünk
Hangjai: K, G, GY, H – S, SZ, Z, ZS, C, CS, K
Neve: székely, szikul és szikel. Nőelvi törzseik a szikánok. Zakul, zakur (Kézai, Fáy Elek), szaksza, szakszon, sakalasa, sekursa, hímelvi törzsek
Életében betöltött szerepe: sziklás hegyek lakói, később hajósok.
Területük: Göcsej, Erdély
Vallásos alapjelképük: kacs, kacskaringó, örvények, kusza, kósza = ősköd, ék, zeg-zug vonal, szikla. Székelykapu.
Nagyisten: Ékúr, Napisten: Szikúr
Jelképes fájuk: örökzöld fenyő félék
Jelképes virágjuk: szőlő, a sziklák között növő ősszekfű (A kerti dianthus cargophyllus őse).
Jelképes állatuk: cigája juh, kecske és a galamb – lélekjelkép
Jelkép (egyéb): hegyes szakáll
Szinük:
Történelmi helyeik: Szikánok Itália ősi lakói nőelvi székely törzsek.
Szigin, szigün nép Tráciától északra (Herodotos), mely névnekrokona a magyar szegény szó, melynek lehetett békés jelentése is.
Szikánok Szicilia őslakói, ott ma napig is az „r” hangot majdnem „zs”-nek ejtik
Cseh csék, szék szavakkal rokon
Sziciliában és Csehországban is „székely módra” szeretik rövidíteni a felszólítást képező neveket.(Kriza)
KAZÁR ŐSTÖRZSÜNK
Nyelvi őstörzs
Nevei: kazár. A kaiszer és caesar szó rokonsága alapján a latin gens Julia ősei (443. old.)
Hangjai: H, K, G, GY – S, SZ, Z, ZS, C, CS
Életében betöltött szerepe: juh tenyésztés, később épités és harc is.
Területük: hegyek, folyóvölgyek legelői, Biharban, Székelyudvarhelyen Dömös-Kazár, Szatmárban Kozárd puszta, Szolnokon Kazárvár, Tolna megyében Kozár, Egyházaskozár.
Cyglamező kapcsolatai: Ma Ceglédet tartják utódaként, Kézai Chigle, Pozsonyi Krónika Sigla, Budai Krónika Chiglad mezei, Túróczy Czigla, Verancz Chikmezű szegleti. Az Erdélyi Csík-mező felel meg a legutóbbinak a legjobban, mivel igen könnyen körülzárható lehetett, becsukható volt.
Istenségük neve: Egyiptomban Amon-Ra (Kos-Nap)
Ősatyájuk neve: Kus, Kos (Biblia), ez egyúttal jelentett férfit, himet is
Vallásos alapjelképük: kuza, gúzs, kacskaringó, hullámvonal. Csikart tornyok. a Tejút, illetve az Ősanyag-istennő fehér kecskével, az Őserő-istenség fekete kecskével jelképeztetett. E jelképek a Kőkorszak óta léteznek.
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: tulipán félék
Jelképes állatuk: kos, polip, csiga, kacskar, vagy kusgar (ovis polii)
Szinük: kék, piros, fehér
Országaik: Kus, Kushit
Városaik: Nap, Napata (1769.old.)
Kis Ázsiában Kaisarea, arabul Al Kazar
Sziciliában Cossyra (ezüst kos)
Athene közelében Szikelia nevű halom (Freeman)
Pizídiában Sagalassus város és mezeje (Livius)
Pannoniai Segesta, ma Segesd
Erdélyben Segesvár és Segesd
Népeik: kusiták, illetve ethiopok, Árpáddal jött egy Kaza törzs, s a hunokhoz is tartoztak „kus”-ok.
Itaka szigetéről származó szikel (Odyssea)
Sakalasák, vagy szakarsák egyiptomi iratok szerint azonosak a
kisázsiai zakhur néppel (Sayce)
a hunok legtovább fennmaradt neve zakul (Kézai)
Életében betöltött szerepe: juh tenyésztés, később épités és harc is.
Területük: hegyek, folyóvölgyek legelői, Biharban, Székelyudvarhelyen Dömös-Kazár, Szatmárban Kozárd puszta, Szolnokon Kazárvár, Tolna megyében Kozár, Egyházaskozár.
Cyglamező kapcsolatai: Ma Ceglédet tartják utódaként, Kézai Chigle, Pozsonyi Krónika Sigla, Budai Krónika Chiglad mezei, Túróczy Czigla, Verancz Chikmezű szegleti. Az Erdélyi Csík-mező felel meg a legutóbbinak a legjobban, mivel igen könnyen körülzárható lehetett, becsukható volt.
Istenségük neve: Egyiptomban Amon-Ra (Kos-Nap)
Ősatyájuk neve: Kus, Kos (Biblia), ez egyúttal jelentett férfit, himet is
Vallásos alapjelképük: kuza, gúzs, kacskaringó, hullámvonal. Csikart tornyok. a Tejút, illetve az Ősanyag-istennő fehér kecskével, az Őserő-istenség fekete kecskével jelképeztetett. E jelképek a Kőkorszak óta léteznek.
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: tulipán félék
Jelképes állatuk: kos, polip, csiga, kacskar, vagy kusgar (ovis polii)
Szinük: kék, piros, fehér
Országaik: Kus, Kushit
Városaik: Nap, Napata (1769.old.)
Kis Ázsiában Kaisarea, arabul Al Kazar
Sziciliában Cossyra (ezüst kos)
Athene közelében Szikelia nevű halom (Freeman)
Pizídiában Sagalassus város és mezeje (Livius)
Pannoniai Segesta, ma Segesd
Erdélyben Segesvár és Segesd
Népeik: kusiták, illetve ethiopok, Árpáddal jött egy Kaza törzs, s a hunokhoz is tartoztak „kus”-ok.
Itaka szigetéről származó szikel (Odyssea)
Sakalasák, vagy szakarsák egyiptomi iratok szerint azonosak a
kisázsiai zakhur néppel (Sayce)
a hunok legtovább fennmaradt neve zakul (Kézai)
KABAR NYELVI ŐSTÖRZSÜNK
NEVE: KABAR
K--B SZÓCSOPORT
Hangjai: P, B, V, F – K, H, G, GY. Himség: B-K, nőiség: K-B (bak — kabala [kanca]
Életében betöltött szerepe: kecskepásztor , hajós nép, rézfeldolgozó
Arcjellegük: némely tekintetben a kecske arcéléhez kezdtek hasonlítani
Területük: Habura patak és falú Zemplénben, Hajdu megyében Kaba helységnév.
Személynevek: Baka 1146-ból, Beke, Bek 1277-ből, Bukud, Bukul 1237-ből, Kaba 1292-ből
Vallásos alapjelképük: kecskeszarv és a kebel vonalai
A Nagyisten: Uh, Ug, Uk, Ag, Ok — Uhu Ugú, Ugota, Ugor.
A Fiúisten: Buh, Bug, Bog, Bak, Buha, Baga, Bagar, Bagol., Bogata Habur, Khabor, Habura, Bagoj (szándékosan „j”-vel)
Ős-anyagistennő: Ub, Öb, Ubul, Öböl, Öbür, Uber, Obana
A leányistennő, ill. Földanya: Keb, Köb, Gub, Kebel, Kübele, Kubán istennő
Jelképes fájuk: kajszibarack
Jelképes virágjuk/ növényük: kobaktök, csicseriborsó, sulyomfélék, vizililiom
Jelképes állatuk: bakkecske, gepárd (csizmáskandúr), fülesbagoly, bogár
Jelképes ércük: réz
Szinük: a réz sárga és zöld szine.
Helységneveik:
Kabalia tartomány Kis Ázsiában, fővárosa Kibira, Nagy és Kis Kapela hegy Horvátországban, Kaprie, Kupari, s megfordítva Pago és Bakar, vagy Buccari szigetek Dalmáciában.
Frigia Kabali tartománya, fővárosa Kibira, ahol Kybele istennőnek volt nagy kultusza; a hímséget Bagaiosz képviselte.
Szomszédja Kappadocia, régebbi neve Küpro, ma Cyprus, mely rézbányáiról híres.
Kabar nyomok
Melanézia őslakói a valóságos kabarok leszármazottai. A héber szó eredetileg a kabarokra vonatkozott. Ugyanez megfigyelhető az assziroknál.
A kínaiaknál fennmardt kabar hagyományok megtalálhatók egyes népmesékben. Ebből tudjuk, hogy a Csodaszarvas szerepét itt a kecske, még később a róka töltötte be, már értelemromlással.
PALÓC ŐSTÖRZS
PALÓC
ŐSTÖRZS
P-L szócsoport
(palóc nyelvi szócsoport)
Hangjai: B, P, F, V – L, LY. Ezen sorrendben használt szavaik himségiek, forditottja nőiségi szavak (pl.: Bál, Pál – himség, lap, Lavona – nőiségi szavak). Magánhangzóik között sok a diphtongus: aó, oú, ié, üő, öű, az „á”-t mélyhangúan ejtik, a magyar rövid „a” mintájára, tehát a magyar hanghasználat ellentéte.
Hímségi szavak: p-l, b-l
Nőiségi szavak: l-p, l-b.
Átmeneti hangok: f-l, vagy l-f, melyek hol nőiségi, hol hímségi szavakat alkotnak.
Neve: palóc – később pelazg, s a válok, livek, lengyelek előnépe
Életében betöltött szerepe
Területük: felvidék
Vallásos alapjelképük: bálvány = gerenda, villa, völgy. Májfa állitás pünkösdkor
Istennevük: főistenség Ál, Él, El; fiúistenség: Bál, Pál, Balota, Balisa, Pelopa, Balkán. A szkítáknál Pál. Pál, Bál, Balota, Pelopa Napisten
Ünnepeik: Balázsfa, Balogfa állítás, május elsejei árbóc állítás, pünkösdi májusfa
Jelképes fájuk: nyár, hárs és a pálmának nevezett jegenye
Jelképes virágjuk/növényük: leveles zöldségek, mint a káposzta. laboda
Jelképes állatuk: liba, lebéd (hattyú), gólya, lepkék, villáncsók (szentjánosbogár)
Szinük: sárga, fehér, zöld,
Népeik: pál, polovc, vagy palaúc, palaste, pelesta, pelazg, faliszk, fál nép West és Ost-Fáliában, flamandok, vallonok, belgák, lappok. Itáliában a faliskus nép. A németek a tőlük délebbi völgyekben lakó olaszokat Welsch-nek mondják. Észak dalmáciai liburnok.
Lívek (Orosz és Lengyelország között). Pól nép (ma: lengyel).
Területeik: Pelloponézos, másként Pelazgia nevét Pelops, azaz Pel-apa után kapta a pelazg néptől. Palesztína. Livonia, West és Ost-Falia, Belgium, Flamand területek. Livonia, vagy Livland, Lengyelország (Polska, vagy Poland), Plock, Lublin. Volhinia, Fellin, Poltava, Polangen, Liban, Pilten, Vilna, Vilkomir, Valk, Veleni, Velje, Volmar, Polozk, Valdan, Veliz, Bolhar, Plákia (Hellespontos).
Jelképes színeik: sárga, fehér, zöld
Isten nevek
palóc Bál, Bél, Pelopa, Bálint, Belind, jelképe valami nagy, fehér állat
magyar Mag, Magor, Magyar
szemere Szem, Szam
kún Hunor, Hadúr
avar Bar, Barata
kőrös Her, Har, Her-kolos, Kalevala
Istennő nevek
palóc Levenye
Lavonya
Libona
Vila
Villa
Pálma
Palóma
PÚN, VAGY PANNON ŐSTÖRZS
PÚN, VAGY PANNON
ŐSTÖRZS
P-N szócsoport
(pannon nyelvi őstörzs)
Hangjai: P, B, V, F – M, N -- a szóvégek gyakran mp, mb, nd, nt, ng, nk végződésűek.
Neve: pún, pannon, -- majd vend, venéd, főnük, főniciai. Nőelvűek, tőlük származik pannon nevük.
Életében betöltött szerepe: ősrégi hajós nép a kárpátmedencei beltengertől kezdve, üveg készitők, hajósok
Területük: Dunántúl
Vallásos alapjelképük: pen, penéz = a kissé domború lencse, s a kör tojásdad vetülete
Istenség nevek: Pannonia, a víz és lég istennője. Hímelvűek istenség-neve: Panopa, Banota, Főnuk.
Jelképes fájuk: fenyőfélék, különösen a pinus pinea fajta, gránátalma, piros pünkösdi rózsa (peonia)
Jelképes virágjuk: pipacs
Jelképes állatuk: Aranymadár, vagy Tűzmadár, babuka, páva
Szinük: piros, zöld és aranysárga
Területeik: Pannonia, Venetia, Bécsi síkság, amit Vindobonának neveztek, Ausztria déli része, Szlovénia egy része, Szalavonia, Makedoniában egy peon nép
Városaik: Cattaroi öbölben, ahol a legtöbb bíborcsiga van áll Perasto, Perzagno és Kumbor, Scagliari őskori főniciai festőtelep
Népeik: pannonok, venétek, főniciaiak, vendek, venétek. Az amerikai rézbőrűek.
Megjelenésük: vöröses bőrűek (görögül: fűnikeiosz, tehát piros)
SZOLIM, VAGY SZARMATA ŐSTÖRZS
SZOLIM,
VAGY SZARMATA
Sz-R szócsoport
(szarmata/szolim nyelvi őstörzs)
Hangjai: S, SZ, Z, ZS, C, CS – L, R
Neve: szarmata, szolim
Életében betöltött szerepe: szőlő (vitis silvestris), gabona és rozs termelők
Területük: Zala, Szerémség. Zrinyiek eredeti neve: Szerinyi az 1566 évi oklevélben, Salonvár, Szill, Torontál vidékén Szeleus község, Zala megye és község,(helyesen: Szala), Erdélyben a római időkben állott Sarmisegetusa város, jelentése Szármok szigete, Dunántúl: Zala megye, népiesen Szala, Sala, híres bortermelő hely, már a rómaiak idejében is e néven ismert. Silacaene, Kaposvár mellett, római időkbeni neve, ma Szill község.
Isten és ősök nevei: Szol, Szor, Szár, Szilén, Bacchus nevelője,
Vallásos alapjelképük: szalamb = galamb, szelidség, szellem ápolói, szirt, szalag
Jelképes fájuk: szil
Jelképes virágjuk/növényük: szőlő, szilva
Jelképes állatuk: szalamb, ló
Szinük:
Helyneveik: Szoloeisz, Szoloencia, Zeliz, vagy Azila, szőlő szavunkból származik. (Herakles itt egy Szyleus nevű szőlőhegyi szörnyet ölt meg.), Silon Canaanban bortermelő vidék. Szoloencia, Szolousz, a ciprusi és sziciliai Szoli városnevek. Jeruzsálemet szolimok alapították, Ur-Szolime a régi neve. Canaan jelképe a hatalmas szőlőfürt.
MARMAR ŐSTÖRZS
MARMAR ŐSTÖRZS
M-R szócsoport (marmar őstörzs)
Hangjai: M, N – R, L
Neve: marmar.
Származék népeik: a marmaridák, mauri, merid nevű berber törzs, mórok, mordva, vagy mordvin nép, maorik, malaj népcsalád, a madagaszkári malgas nép, egyiptomi romesu nép, morva nép
Életében betöltött szerepe
Területük: Mármaros. Vörösmart.
Később: Márvány tenger, Róma, maláj szigetek, Egyiptom, Marakes, Melilla, Marokkó, Róma, s alapítói neve, Martu (Syria és Palesztína ősi neve),
Vallásos alapjelképük: márna (hal, Barbus Cuv.), morena, murena
Istenség neveik: Molok, vagy Moloh Nap és tűzistenség; tiszteletére való emberáldozat már az elsemitásodott időkre esik. Mar, Marah, Mart, Mars hadistenség megfelelői a Márk, Márton nevek.
Jelképes fájuk: ?
Jelképes virágjuk/növényük: málna
Jelképes állatuk: márna, morena
Szinük:
Bár hiányos ismereteink vannak marmar törzsünkkel kapcsolatban, létét erősen beleirta földrajzunkba, hagyományainkba, mind a Kárpátmedencében, mind vándorterületeinken. Nyelvünk és hagyományaink nevét sűlyedéssel, halállal hozzák kapcsolatba. Ilyen „Görög Ilona” című balladánk, ahol a hős, Zetelaki László epekedik, s majd belehal Görög Ilona utáni vágyódásába. El akar tehát menni szerelme után. Mielőtt útnak indulna, édesanyja óvja: „...ne menj fiam, ne menj csudahalott látni. Megvetik a hálót, megfogják a márnát...” A márna szó itt a hal-halál és merülés szavainkkal kapcsolatos.
Halál jelképű az írek MacMorna nevű hőse, aki mindig csak a küszöbön fekszik a hátán, mindenkinek útjában levő, kellemetlen egyén. Itt fel kell idéznünk azt, hogy amikor a hal elpusztul, a „hátára fekszik”, éppen úgy, mint a hátán fekvő MacMorna is. Hatalma viszont egyiknek sincsen; mindkét hagyomány szerint a halottak arra alkalmas időben feltámadnak. Nyelvi szempontból fenti nevek a marmar őstörzs szótárával kapcsolatosak. Ide tartoznak — fenti vonatkozásban — merül, mord, marcona szavaink, mely átvevőinknél már halál (latin mors), vagy gyilkosság (angol murder) értelemben szerepel. Itt meg kell említenem, hogy más őstörzsünk szótára szerinti „hal” szó sűlyedést is jelent (lábam a hóba halt = hóba sűlyedt a lábam) halál szavunk is ilyen sűlyedéses állapotot jelez. Ennek tökéletes jelképe a hal, mely ugyancsak levegő nélküli sűlyedt állapotban él. Ennek tökéletes mása a marmar őstörzs szótára szerinti „merül” és „márna” (egy halfajta) szavak jelképes összekapcsolása.
Mord, marcona, méreg, s fordítottjai: rom, rém, remegés is e szótárba tartozik. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el málnáik édességéről, máléjuk tápláló lágyságáról, lányok szép jövőt ringató merengéséről sem.
Róma alapítóinak, Romulus és Remus-nak a nevei is e szócsoportba tartoznak. E nevek latinos végződését lehagyva Rom és Rém neveket kapjuk.
Őstörzseink nyelvével és műveltségével kapcsolatban a legfontosabbakat említettem meg, az őstörzsi szálláshelyek, vándorlási területeik felismerésének könnyebbé tételére. Most hasonló rövidséggel szeretnék néhány példát felhozni a Brit szigetek ősműveltségének magyar őstörzsi összetevőire.
*
Hangjai: M, N – R, L
Neve: marmar.
Származék népeik: a marmaridák, mauri, merid nevű berber törzs, mórok, mordva, vagy mordvin nép, maorik, malaj népcsalád, a madagaszkári malgas nép, egyiptomi romesu nép, morva nép
Életében betöltött szerepe
Területük: Mármaros. Vörösmart.
Később: Márvány tenger, Róma, maláj szigetek, Egyiptom, Marakes, Melilla, Marokkó, Róma, s alapítói neve, Martu (Syria és Palesztína ősi neve),
Vallásos alapjelképük: márna (hal, Barbus Cuv.), morena, murena
Istenség neveik: Molok, vagy Moloh Nap és tűzistenség; tiszteletére való emberáldozat már az elsemitásodott időkre esik. Mar, Marah, Mart, Mars hadistenség megfelelői a Márk, Márton nevek.
Jelképes fájuk: ?
Jelképes virágjuk/növényük: málna
Jelképes állatuk: márna, morena
Szinük:
Bár hiányos ismereteink vannak marmar törzsünkkel kapcsolatban, létét erősen beleirta földrajzunkba, hagyományainkba, mind a Kárpátmedencében, mind vándorterületeinken. Nyelvünk és hagyományaink nevét sűlyedéssel, halállal hozzák kapcsolatba. Ilyen „Görög Ilona” című balladánk, ahol a hős, Zetelaki László epekedik, s majd belehal Görög Ilona utáni vágyódásába. El akar tehát menni szerelme után. Mielőtt útnak indulna, édesanyja óvja: „...ne menj fiam, ne menj csudahalott látni. Megvetik a hálót, megfogják a márnát...” A márna szó itt a hal-halál és merülés szavainkkal kapcsolatos.
Halál jelképű az írek MacMorna nevű hőse, aki mindig csak a küszöbön fekszik a hátán, mindenkinek útjában levő, kellemetlen egyén. Itt fel kell idéznünk azt, hogy amikor a hal elpusztul, a „hátára fekszik”, éppen úgy, mint a hátán fekvő MacMorna is. Hatalma viszont egyiknek sincsen; mindkét hagyomány szerint a halottak arra alkalmas időben feltámadnak. Nyelvi szempontból fenti nevek a marmar őstörzs szótárával kapcsolatosak. Ide tartoznak — fenti vonatkozásban — merül, mord, marcona szavaink, mely átvevőinknél már halál (latin mors), vagy gyilkosság (angol murder) értelemben szerepel. Itt meg kell említenem, hogy más őstörzsünk szótára szerinti „hal” szó sűlyedést is jelent (lábam a hóba halt = hóba sűlyedt a lábam) halál szavunk is ilyen sűlyedéses állapotot jelez. Ennek tökéletes jelképe a hal, mely ugyancsak levegő nélküli sűlyedt állapotban él. Ennek tökéletes mása a marmar őstörzs szótára szerinti „merül” és „márna” (egy halfajta) szavak jelképes összekapcsolása.
Mord, marcona, méreg, s fordítottjai: rom, rém, remegés is e szótárba tartozik. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el málnáik édességéről, máléjuk tápláló lágyságáról, lányok szép jövőt ringató merengéséről sem.
Róma alapítóinak, Romulus és Remus-nak a nevei is e szócsoportba tartoznak. E nevek latinos végződését lehagyva Rom és Rém neveket kapjuk.
Őstörzseink nyelvével és műveltségével kapcsolatban a legfontosabbakat említettem meg, az őstörzsi szálláshelyek, vándorlási területeik felismerésének könnyebbé tételére. Most hasonló rövidséggel szeretnék néhány példát felhozni a Brit szigetek ősműveltségének magyar őstörzsi összetevőire.
*
