GYÖNGYFOGAK,
vagy
A MAGYARSÁG ŐSISÉGÉNEK
EMBERTANI KAPCSOLATAI
Tomory Zsuzsa
2015- január 6.-án
Gyermekkorom hőn szeretett meséi között nem a jóképű, legifjabb királyfi ragadta meg figyelmemet, mégcsak nem is a csodaszép királykisasszony, hanem a szépséges magyar leánykák gyöngyfoga. Nem értettem, hogy miért kell ezekről a fogakról beszélni, amikor hazámban, Magyarországon mindenkinek ilyen szép fogsora van, s képzeletemben a világ valamennyi szépséges leányzójának is. Idegenbe kerülve már kezdtem érteni, hogy népünk gyöngyfogai nem ismétlődnek meg másutt, vagy legalábbis igen ritka kincsnek számítanak. Ezen megmeglátásomat öreg koromig megőriztem, mert a gyöngyfogak gyermekkori mesevilágomat és hazámat tartották ébren emlékezetemben. Soha nem gondoltam arra, hogy ezek a gyöngyfogak vezérelnek egyszer, vénséges vén koromban népünk ősiségének bizonyítása felé.
Ezen eszmélés Brian Hare és Vanessa Woods A kutyák lángesze hogyan okosabbak a kutyák, mint gondoljuk (The Genius of Dogs – How dogs are smarter, than you think. Dutton Publ., első kiadása 2013 februárja, ISBN száma 978-0-525-95319--7) című könyv olvasásakor következett be. E megértéshez vezető útat most lépésről lépésre követem.
A könyv írója elhunyt kutyája emlékének és A Kutyának ajánlotta könyvét. Kutyájával való közeli barátsága során eszmélt arra, hogy milyen bölcsek, okosak a kutyák. Érdekelni kezdte, hogy vajon a vadonban élő kutyák butábbak-e, vagy őserejüknél fogva okosabbak-e a háziasított példányoknál? Szerinte a kutyák értelmiségét kidolgozó tudósok közötti első díjat Pongrácz Péternek, az Eötvös Lóránt Tudomány egyetem tudósának ítélnék az itteni, hason dolgokkal foglalkozó tudósok. (166. old.) Ezen kutatások lassan arra eszméltették a tudósokat, hogy a háziasított állatoknál, s itt főleg emlősökről beszéltek, szervezeti változások állnak be.
A természettudós Hal Coolidge 1933-ban kérdőjelezte meg a nagy majmok eddig csimpánznak hitt faját, s ekkor történt új fajként való besorolása bonobo név alatt,. Megállapításai között szerepelt, hogy “… a bonobo koponyák fiatal korú állapotban “befagynak”. Ez különlegesnek tűnik, de egy másik állatfaj hasonló tüneteket mutat: háziasított állatoknak kisebb a koponyája, mint a vadon élő társaiknak.” Különösen szembetűnő és könnyen vizsgálható ilyen alany a kutya, ezért a bonobokat a nagymajmok “kutyája” néven illette. Ezen testi változásokon kívül megfigyelhető, s kísérletekkel könnyen bizonyítható az egyéniségük változása is. Például:
Kutyák és bonobók kevésbé ellenségesek, mint a vadon élő társaik. Megjegyzi, hogy a kutyák annyira engedékenyekké váltak, “…hogy hátsó részüket idegen kutyák is megszagolhatják”.
Bonobóknál hasonló a helyzet: nemi viselkedések alkalmával türelmesebbek, játékosabbak, karcsúbbak. Szőrzetük megváltozik: az egyszínűek foltosabbá, ajkuk rózsaszínűvé válik. (61. old.)
E könyv írója, Hal, egy bonobokkal kapcsolatos előadáson vett részt. Az előadó beszélt éppen a bonobok és csimpánzok testi különbségeiről. Megállapította, hogy a bonobok metsző fogai kisebbek a csimpánzénál, kisebb a koponya méretük, karcsúbbak, békésebbek, s kevésbé rámenősek. (Kiemelések tőlem: ST.)
Hal, véletlenül hangosan fejezte ki gondolatait, megszakítva ezzel az előadást: “…A bonobok olyannak tűnnek, mint a szibériai ezüst rókák…. Oroszországban olyan rókákat tenyésztenek, melyek szelidebbek. Egy idő utón úgy viselkednek, mint ahogyan a mostani előadó elmondta a bonobokban beállt változást: kisebb fogak, fej, stb. Ray Coppinger írta le mindezt a Hampshire collégiumban.” (61 old.)
Oroszországban egy Belyaev nevű tudós, hogy a lehetetlen állami és intézeti szabályoktól megszabaduljon, Szibériai munkahelyet vállalt, ahol zavartalanul tudta folytatni az állatok háziasításával (domestication) kapcsolatos kutatásait. Munkáját később Belyaev időgépének kezdték nevezni.
A rókákkal, s a háziasítással kapcsolatos részt nem idézetben, csak a lényeges pontokat említem.
A kísérleti rókák testében megjelenő két fontos változás a corticosteroidok mennyisége, mely negyed annyi lett, mint a nem háziasított rókák testében, viszont serotonin mennyisége magasabbá vált.
A szaporodásra alkalmas időpontok gyakoribbakká váltak.
A nemi érettség egy hónappal korábbra került, mint a nem háziasított rókáknál, s ezek ideje hosszabbá is vált.
A koponyáik mindinkább nőiesedtek, melynek következménye a rövidebb és szélessebb pofacsont.
Kevésbbé erőszakosakká, s az emberek irányába mindinkább barátságosabbá váltak
Értelmi síkon
a következőket állapították meg:
“A háziasítás, melynek során a legbarátságosabb rókákat választották tanulmányozásuk alapjául, értelmi változást is eredményezett. (87, old,)
Ez a választott egyedek tanulmányozása során tökéletesen megszüntette a rókák emberektől való félelmét, értelmi felfejlődés eredményeként. Félelmüket az emberekkel való együttműködés erős óhaja váltotta fel, mintha ezek is rókák lennének. Érzelmi életükben történt változás megengedte számukra, hogy az emberekkel együttműködve nehézségeket oldjanak meg, amit a vadon élő társaik csak akkor tudtak volna tenni, ha az emberek irányába erősen háziasítottak lettek volna. (87/88 old.)
A „magad uram, ha nincs szolgád” féle önálló háziasítás lehetősége.
A könyv írója elmondja, Szibéiába érkezése előtt meg volt győződve arról, hogy ha okos egyedeket akarunk nyerni, a kísérleti állatoknak okos egyedekből kell állniuk.
E helyett Belyaev nem a legokosabb rókákat tenyésztette, hanem a legbarátságosabbakat, s ezek értelmi felfejlődése véletlen eredménye.
Ezek a róka tenyésztési folyamatok utat nyitottak azon lehetőségnek, hogy természetes kiválasztódás változtatta a farkasokat az első „proto kutyává” ehhez hasonlóan, minden szándékos emberi beavatkozás nélkül. (88/89. old.)
„Az emberek nem szándékozták háziasítani a farkasokat. A farkasok önmagukat háziasították.” állspította meg az író. (90. old.)
Mindezek után kitért ismét a bonobok társadalmi kapcsolataira (100. old.)
Amíg a csimpánzok támadó, erőszakos természetűek evés, nemi kapcsolatok és egyéb körülmények során, „bár a bonobók örökletes egységei majdnem azonosak a csimpánzéval, ugyanakkor hiányzik belőlük ez a sötét oldal... ...Amikor szomszédos bonobók találkoznak, nagy társadalmi eseményre készülnek, a csimpánzok háborúra... A legmagasabb rangú bonobo csoport mindig nőstényekből áll, s a nőstények mindig közeli barátok. Hím bonobók nem verik agyba főbe anyjukat, s általában a nőket, csimpánz módra, hanem anyjukkal közeli barátságban maradnak egész életükön át. Hím bonobok nem erőszakot használnak a nőstények feletti uralomra.. Erőszak helyett a hím bonobokat anyjuk egyszerűen bemutatja női barátainak. Azon hímeknek van a legerősebb társadalmi kapcsolatuk, ahol az anya társadalmi kapcsolata a legkiterjedtebb, s így ez a hím lesz a legsikeresebb a házassági játékban.” (100/102 old.)
Kapcsolat teremtési, s társalgási szándék (3. fejezet 38. oldala és a 166. old.jegyzetei.)
A könyvben „Mike”nek nevezett egyénnek szüksége volt arra, hogy összehasonlítsa a bonobok és csimpánzok kapcsolat teremtési szándékát a csecsemőkével... Meglehetősen nehéz egy beszéddel nem rendelkező nagymajom társalgási szándékát felfedezni. De amíg az emberi beszéd a kapcsolatteremtés legössztettebb alakja, ez nemcsak az alakban jelenik meg. Mind a bonobok, mind a csimpánzok a társalgás képi alakját, a jelbeszédet használják társadalmi kapcsolataik során. Megvizsgálva ezen bonobo és csimpánz jelbeszédet másokkal való kapcsolataik során, láthatjuk, hogy megértik egymás szándékát.
Háziasítás ügyében az igazság (60. oldaltól.)
Az emberi nem fejlődése ugyanezen változásokon esett át háziasítása során?
„A legizgalmasabb része ennek az lenne, ha megtudhatnánk, hogy a kutyák társadalmi jártassága az emberekkel való kapcsolataiknak eredménye e a háziasítás folyamataként, akkor lassacskán ki tudnánk következtetni, hogy az ember saját társadalmi ügyessége hasonló folyamat eredményeként született e? (60. old.)
Magam megállapítása a fent olvasottak szerint az emlősök vonalán:
1. A háziasítás testi és szellemi változásokat hoz magával.
2. Testi változás: a koponya csontrendszere megváltozik: a pofacsont és a koponya kisebbé válik, a metszőfogakkal együtt.
3. Az egyén gyengédebbé és türelmesebbé válik
4. Társadalmi szinten a szelidség válik uralkodóvá
Az emlős állatoknál megfigyelt háziasítás eredménye kimagaslóan fontos a következőkben: a szellemiség, a testalkat és testnedvek megváltozásában.
Szellemisége gyengéddé, türelmessé teszi őket.
Testük, alkatuk finomabb vonásokat termel, melyek között a metszőfogak kisebbé válása emelkedik ki, míg a koponya alkatuk is finomabbá válik.
Míg a bonobok szívesen megosztják ételeiket bárkivel, még idegennel is (111, old.), önháziasításuk okosabbá is teszi őket.
Az emberek önháziasításának első foku szükséglete a türelem. (113. old.)
Az erőszak megszüntetése, melyel egyidejüleg új, értelmi fejlődés indul el. (114. old.)
A társadalmi fejlődés elősegíti a szaporodás emelkedését.
Az emberi önháziasítás intézményei közé tartoznak a városok, ahol a türelem, egymás elviselése első rangu szükségesség. (118. old.)
Ilyen háziasodás kétféle képen történhet:
Önháziasítás és
emberi beavatkozás segítségével.
De a háziasítás végeredménye a felfelé való fejlődés: gyengédebbé válnak testi és szellemi szinten egyaránt.
Az önháziasítás általi tökéletesedés korokat igényel, hogy a lehető legmagasabb szintet érjék el az egyedek, míg az évszázadok áthidalhatók az emberek által kiválasztott egyedek háziasításával hónapok, esetleg néhány év alatt, mint a szibériai rókák esete mutatja.
A háziasított egyedek minden esetben szebbek, szelidebbek, s szaporábbak.
Hogyan tartozik mindez magyarságunk embertani képéhez?
1. Magyar mesék gyöngyfogu szereplőit így teremtette a Jóisten, valamikor a teremtés kezdetén, s ezt az eredeti, „háziasított” tulajdonságaikat azóta még csak tökéletesítették megfelelő életmóddal?
2. Ha ezt a gondolatot elvetjük, s – miután más nem volt kéznél önháziasítással érték el a bonobóknál is fejlettebb társadalmi állapotot, így a mostani kutatások szerint korok fejlődésén mentek át.
ad.1) A fenti első esetben az ősteremtés egyede a magyar.
ad.2) Másik megoldás szerint, az önháziasítás korokat igénylő folyamata miatt eredetét igen ősi korokra kell visszavezetnünk.
Utóljára, de nem utólsó sorban a teljesen egyenrangú magyar feleségeknek hatalmas szerepük volt társadalmunk alakulásában. Ennek egy fontos jele, hogy az erdélyi székelyek világában, nem is olyan régen az örökösödés anyai, illetve női vonalon folytatódott.
Biztos szerettem volna lenni, hogy a gyöngyfogakra jól emlékezem-e, ezért kerestem olyan népmesei, illetve népünkkel kapcsolatos tudományos leírásokat, melyekben találkozom a gyöngyfogakkal. Kutatásom első napján már szerencsével jártam, s a következő könyvet találtam:
vagy
A MAGYARSÁG ŐSISÉGÉNEK
EMBERTANI KAPCSOLATAI
Tomory Zsuzsa
2015- január 6.-án
Gyermekkorom hőn szeretett meséi között nem a jóképű, legifjabb királyfi ragadta meg figyelmemet, mégcsak nem is a csodaszép királykisasszony, hanem a szépséges magyar leánykák gyöngyfoga. Nem értettem, hogy miért kell ezekről a fogakról beszélni, amikor hazámban, Magyarországon mindenkinek ilyen szép fogsora van, s képzeletemben a világ valamennyi szépséges leányzójának is. Idegenbe kerülve már kezdtem érteni, hogy népünk gyöngyfogai nem ismétlődnek meg másutt, vagy legalábbis igen ritka kincsnek számítanak. Ezen megmeglátásomat öreg koromig megőriztem, mert a gyöngyfogak gyermekkori mesevilágomat és hazámat tartották ébren emlékezetemben. Soha nem gondoltam arra, hogy ezek a gyöngyfogak vezérelnek egyszer, vénséges vén koromban népünk ősiségének bizonyítása felé.
Ezen eszmélés Brian Hare és Vanessa Woods A kutyák lángesze hogyan okosabbak a kutyák, mint gondoljuk (The Genius of Dogs – How dogs are smarter, than you think. Dutton Publ., első kiadása 2013 februárja, ISBN száma 978-0-525-95319--7) című könyv olvasásakor következett be. E megértéshez vezető útat most lépésről lépésre követem.
A könyv írója elhunyt kutyája emlékének és A Kutyának ajánlotta könyvét. Kutyájával való közeli barátsága során eszmélt arra, hogy milyen bölcsek, okosak a kutyák. Érdekelni kezdte, hogy vajon a vadonban élő kutyák butábbak-e, vagy őserejüknél fogva okosabbak-e a háziasított példányoknál? Szerinte a kutyák értelmiségét kidolgozó tudósok közötti első díjat Pongrácz Péternek, az Eötvös Lóránt Tudomány egyetem tudósának ítélnék az itteni, hason dolgokkal foglalkozó tudósok. (166. old.) Ezen kutatások lassan arra eszméltették a tudósokat, hogy a háziasított állatoknál, s itt főleg emlősökről beszéltek, szervezeti változások állnak be.
A természettudós Hal Coolidge 1933-ban kérdőjelezte meg a nagy majmok eddig csimpánznak hitt faját, s ekkor történt új fajként való besorolása bonobo név alatt,. Megállapításai között szerepelt, hogy “… a bonobo koponyák fiatal korú állapotban “befagynak”. Ez különlegesnek tűnik, de egy másik állatfaj hasonló tüneteket mutat: háziasított állatoknak kisebb a koponyája, mint a vadon élő társaiknak.” Különösen szembetűnő és könnyen vizsgálható ilyen alany a kutya, ezért a bonobokat a nagymajmok “kutyája” néven illette. Ezen testi változásokon kívül megfigyelhető, s kísérletekkel könnyen bizonyítható az egyéniségük változása is. Például:
Kutyák és bonobók kevésbé ellenségesek, mint a vadon élő társaik. Megjegyzi, hogy a kutyák annyira engedékenyekké váltak, “…hogy hátsó részüket idegen kutyák is megszagolhatják”.
Bonobóknál hasonló a helyzet: nemi viselkedések alkalmával türelmesebbek, játékosabbak, karcsúbbak. Szőrzetük megváltozik: az egyszínűek foltosabbá, ajkuk rózsaszínűvé válik. (61. old.)
E könyv írója, Hal, egy bonobokkal kapcsolatos előadáson vett részt. Az előadó beszélt éppen a bonobok és csimpánzok testi különbségeiről. Megállapította, hogy a bonobok metsző fogai kisebbek a csimpánzénál, kisebb a koponya méretük, karcsúbbak, békésebbek, s kevésbé rámenősek. (Kiemelések tőlem: ST.)
Hal, véletlenül hangosan fejezte ki gondolatait, megszakítva ezzel az előadást: “…A bonobok olyannak tűnnek, mint a szibériai ezüst rókák…. Oroszországban olyan rókákat tenyésztenek, melyek szelidebbek. Egy idő utón úgy viselkednek, mint ahogyan a mostani előadó elmondta a bonobokban beállt változást: kisebb fogak, fej, stb. Ray Coppinger írta le mindezt a Hampshire collégiumban.” (61 old.)
Oroszországban egy Belyaev nevű tudós, hogy a lehetetlen állami és intézeti szabályoktól megszabaduljon, Szibériai munkahelyet vállalt, ahol zavartalanul tudta folytatni az állatok háziasításával (domestication) kapcsolatos kutatásait. Munkáját később Belyaev időgépének kezdték nevezni.
A rókákkal, s a háziasítással kapcsolatos részt nem idézetben, csak a lényeges pontokat említem.
A kísérleti rókák testében megjelenő két fontos változás a corticosteroidok mennyisége, mely negyed annyi lett, mint a nem háziasított rókák testében, viszont serotonin mennyisége magasabbá vált.
A szaporodásra alkalmas időpontok gyakoribbakká váltak.
A nemi érettség egy hónappal korábbra került, mint a nem háziasított rókáknál, s ezek ideje hosszabbá is vált.
A koponyáik mindinkább nőiesedtek, melynek következménye a rövidebb és szélessebb pofacsont.
Kevésbbé erőszakosakká, s az emberek irányába mindinkább barátságosabbá váltak
Értelmi síkon
a következőket állapították meg:
“A háziasítás, melynek során a legbarátságosabb rókákat választották tanulmányozásuk alapjául, értelmi változást is eredményezett. (87, old,)
Ez a választott egyedek tanulmányozása során tökéletesen megszüntette a rókák emberektől való félelmét, értelmi felfejlődés eredményeként. Félelmüket az emberekkel való együttműködés erős óhaja váltotta fel, mintha ezek is rókák lennének. Érzelmi életükben történt változás megengedte számukra, hogy az emberekkel együttműködve nehézségeket oldjanak meg, amit a vadon élő társaik csak akkor tudtak volna tenni, ha az emberek irányába erősen háziasítottak lettek volna. (87/88 old.)
A „magad uram, ha nincs szolgád” féle önálló háziasítás lehetősége.
A könyv írója elmondja, Szibéiába érkezése előtt meg volt győződve arról, hogy ha okos egyedeket akarunk nyerni, a kísérleti állatoknak okos egyedekből kell állniuk.
E helyett Belyaev nem a legokosabb rókákat tenyésztette, hanem a legbarátságosabbakat, s ezek értelmi felfejlődése véletlen eredménye.
Ezek a róka tenyésztési folyamatok utat nyitottak azon lehetőségnek, hogy természetes kiválasztódás változtatta a farkasokat az első „proto kutyává” ehhez hasonlóan, minden szándékos emberi beavatkozás nélkül. (88/89. old.)
„Az emberek nem szándékozták háziasítani a farkasokat. A farkasok önmagukat háziasították.” állspította meg az író. (90. old.)
Mindezek után kitért ismét a bonobok társadalmi kapcsolataira (100. old.)
Amíg a csimpánzok támadó, erőszakos természetűek evés, nemi kapcsolatok és egyéb körülmények során, „bár a bonobók örökletes egységei majdnem azonosak a csimpánzéval, ugyanakkor hiányzik belőlük ez a sötét oldal... ...Amikor szomszédos bonobók találkoznak, nagy társadalmi eseményre készülnek, a csimpánzok háborúra... A legmagasabb rangú bonobo csoport mindig nőstényekből áll, s a nőstények mindig közeli barátok. Hím bonobók nem verik agyba főbe anyjukat, s általában a nőket, csimpánz módra, hanem anyjukkal közeli barátságban maradnak egész életükön át. Hím bonobok nem erőszakot használnak a nőstények feletti uralomra.. Erőszak helyett a hím bonobokat anyjuk egyszerűen bemutatja női barátainak. Azon hímeknek van a legerősebb társadalmi kapcsolatuk, ahol az anya társadalmi kapcsolata a legkiterjedtebb, s így ez a hím lesz a legsikeresebb a házassági játékban.” (100/102 old.)
Kapcsolat teremtési, s társalgási szándék (3. fejezet 38. oldala és a 166. old.jegyzetei.)
A könyvben „Mike”nek nevezett egyénnek szüksége volt arra, hogy összehasonlítsa a bonobok és csimpánzok kapcsolat teremtési szándékát a csecsemőkével... Meglehetősen nehéz egy beszéddel nem rendelkező nagymajom társalgási szándékát felfedezni. De amíg az emberi beszéd a kapcsolatteremtés legössztettebb alakja, ez nemcsak az alakban jelenik meg. Mind a bonobok, mind a csimpánzok a társalgás képi alakját, a jelbeszédet használják társadalmi kapcsolataik során. Megvizsgálva ezen bonobo és csimpánz jelbeszédet másokkal való kapcsolataik során, láthatjuk, hogy megértik egymás szándékát.
Háziasítás ügyében az igazság (60. oldaltól.)
Az emberi nem fejlődése ugyanezen változásokon esett át háziasítása során?
„A legizgalmasabb része ennek az lenne, ha megtudhatnánk, hogy a kutyák társadalmi jártassága az emberekkel való kapcsolataiknak eredménye e a háziasítás folyamataként, akkor lassacskán ki tudnánk következtetni, hogy az ember saját társadalmi ügyessége hasonló folyamat eredményeként született e? (60. old.)
Magam megállapítása a fent olvasottak szerint az emlősök vonalán:
1. A háziasítás testi és szellemi változásokat hoz magával.
2. Testi változás: a koponya csontrendszere megváltozik: a pofacsont és a koponya kisebbé válik, a metszőfogakkal együtt.
3. Az egyén gyengédebbé és türelmesebbé válik
4. Társadalmi szinten a szelidség válik uralkodóvá
Az emlős állatoknál megfigyelt háziasítás eredménye kimagaslóan fontos a következőkben: a szellemiség, a testalkat és testnedvek megváltozásában.
Szellemisége gyengéddé, türelmessé teszi őket.
Testük, alkatuk finomabb vonásokat termel, melyek között a metszőfogak kisebbé válása emelkedik ki, míg a koponya alkatuk is finomabbá válik.
Míg a bonobok szívesen megosztják ételeiket bárkivel, még idegennel is (111, old.), önháziasításuk okosabbá is teszi őket.
Az emberek önháziasításának első foku szükséglete a türelem. (113. old.)
Az erőszak megszüntetése, melyel egyidejüleg új, értelmi fejlődés indul el. (114. old.)
A társadalmi fejlődés elősegíti a szaporodás emelkedését.
Az emberi önháziasítás intézményei közé tartoznak a városok, ahol a türelem, egymás elviselése első rangu szükségesség. (118. old.)
Ilyen háziasodás kétféle képen történhet:
Önháziasítás és
emberi beavatkozás segítségével.
De a háziasítás végeredménye a felfelé való fejlődés: gyengédebbé válnak testi és szellemi szinten egyaránt.
Az önháziasítás általi tökéletesedés korokat igényel, hogy a lehető legmagasabb szintet érjék el az egyedek, míg az évszázadok áthidalhatók az emberek által kiválasztott egyedek háziasításával hónapok, esetleg néhány év alatt, mint a szibériai rókák esete mutatja.
A háziasított egyedek minden esetben szebbek, szelidebbek, s szaporábbak.
Hogyan tartozik mindez magyarságunk embertani képéhez?
1. Magyar mesék gyöngyfogu szereplőit így teremtette a Jóisten, valamikor a teremtés kezdetén, s ezt az eredeti, „háziasított” tulajdonságaikat azóta még csak tökéletesítették megfelelő életmóddal?
2. Ha ezt a gondolatot elvetjük, s – miután más nem volt kéznél önháziasítással érték el a bonobóknál is fejlettebb társadalmi állapotot, így a mostani kutatások szerint korok fejlődésén mentek át.
ad.1) A fenti első esetben az ősteremtés egyede a magyar.
ad.2) Másik megoldás szerint, az önháziasítás korokat igénylő folyamata miatt eredetét igen ősi korokra kell visszavezetnünk.
Utóljára, de nem utólsó sorban a teljesen egyenrangú magyar feleségeknek hatalmas szerepük volt társadalmunk alakulásában. Ennek egy fontos jele, hogy az erdélyi székelyek világában, nem is olyan régen az örökösödés anyai, illetve női vonalon folytatódott.
Biztos szerettem volna lenni, hogy a gyöngyfogakra jól emlékezem-e, ezért kerestem olyan népmesei, illetve népünkkel kapcsolatos tudományos leírásokat, melyekben találkozom a gyöngyfogakkal. Kutatásom első napján már szerencsével jártam, s a következő könyvet találtam:
MAGYAR VONATKOZÁSOK
A TÖRÖK BIRODALOM LEÍRÁSA TÖRTÉNETI,
STATISZTIKAI ÉS GEOGRAPHIAI TEKINTETBEN
Fényes Elek
Csángók leírását (250 251 old.) csak vázlatosan hozom:
MOLDVAI MAGYAROK
1. Munkásságuk
Földművelési termékeiket bőven használják így tehetősebbek a környezetük más lakóinál.
2. Vendégszeretetük
A csángók még az útról is behívják az arra járó rászorulót: „Jöjjön be lelkem! Megebédelem!” Köszönetük: „Az Isten fizesse meg a Jézuskának!”
3. Nemzeti összetartásuk
Egymást segítik, látogatják, vígasztalják. Az adót egymás között elintézik.
4. Külső és belső tisztaságuk
Házuk tájának tisztasága már messziről hirdeti nemzeti hovatartozásukat.
Naponkénti együtt társalkodásuk kizárja a züllés most dívó minden válfaját
Nincsenek kerítők, mint a közöttük élő idegenek társadalmában.
Tánc zenéjük üteme az élet dobogásával van összhangban.
Öltözetük kiváló szorgalom és izlés eredménye, mely környezetük minden szépségét magában foglalja.
Menyasszony megjelenésének követelménye:
Legyen: Arany hajú, sólyom szemü, gyöngy fogu, cseresznye ajkú, hattyú nyaku, nap és holdnál tündöklőbb orcáju, stb.
A vértesszőlősi ásatásoknál talált, a dolgozók által Samunak nevezett, tűzismerő ősember mellett talált gyermek tejfog olyan kicsiny, hogy csak virágszirmok elrágására alkalmas. „Az Archeologiai értesítőben megjelent első tudósítás még annak ad hangot, hogy az itt talált tejfogak tanusága szerint az ősember fogazata apró, gyöngyszerű, mely aligha volt képes mást, mint virágszirmot elrágni. ... Tűzhelye a világ első tűzhelye...” (Tomory: Kezdeteink, 33. old.)”.
A vértesszőllősi lelet korát mind alacsonyabb évszámmal hozzák forgalomba, de úgy, hogy a nyugati szakemberek még így se szerezzenek róla tudomást. Napjainkban úgy tudom, hogy az 500.000 évnél tartunk. Még így is, háziasítása elmondhatatlan régiség jegyeit tartalmazza, s szerintem ez a háziasítása a teremtéssel kezdődött.
A magyar ifjak a szülők és rokonok tanácsára hallgatnak csak magyar leányt vesznek el.
Nyelv:
A moldvai magyar nyelv a moldvai székely magyarok nyelvével rokon,
A csángó magyarok nyelve a palóchoz áll közel.,
Népünk magas szellemi és testi fejlettséget bizonyít évezredek óta.
Hogy ez milyen ősi időkre megy vissza? Ohábaponori ásatások bizonyítják, hogy az ősi sírokban fegyver nem volt, csak a szépség kellékei: gyöngyök, csatok, egyéb szépséggel kapcsolatos tárgyak. Tehát a háziasodás szellemi és testi fejlődését még tökélyre vitték. Fejlődése mindezek mellett zavartalan volt, mert a Kárpátmedence benépesítése után e földműves társadalom hatalmas területeket tudott benépesíteni, magas műveltségi központokat alkotni..
Idegen írók szerint is nyelvünk az emberi tudás legmagasabb terméke.
NYELVÜNKRŐL IDEGENEK
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az elsõ német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bõvebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv õsisége Magyarországon /.../ meglepõ: úgy találom, hogy átmeneti kõkori nyelv,
megelõzte az újkõkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és mûfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke."
(Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede Nobel díjas atomfizikus halála elõtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
(Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
A nyugati, ismeretterjesztő könyvekből, műsorokból sajnálatosan hiányzik a vértesszőllősi 500.000 éves barlanglakó, tűzismerő ősember tárgyalása. Így tehát e nagy horderejű lelet történetét az alábbiakban részletesen ismertetem.
Vértesszőllős felfedezése l962-ben kezdődött, amikor Pécsi Márton akadémikus maroknyi csontdarabkát talált itt. Az események további sora a következő:
1963 júniusában Kretzoi Miklós megállapította, hogy ezek vadló csontok
1963 augusztusában őshód fogat találtak.
1964-ben Dobosi Viola múzeológus a vizsgálatra küldött anyagban gyermek tejszemfogat talált.
1965 augusztus 21.-én a „H” szelvény nyugati csücskében találták meg „Sámuelt”, a magyar ősembert. A felfedezés és a lelet feldolgozása Vértes László nevéhez fűződik.
1968 augusztus 20.-án Vértes László meghalt.
Halála pótolhatatlan veszteség. A vérteszőllősi feltárási munkálatokat, s annak eredményeit „Kavicsösvény” című művében összegezte, mely sajnos kéziratban maradt. Befejezése Kretzoi Miklós vezetésével a köréje csoportosult munkaközösség elvállalt feladata volt. Ennek megtörténtéről a mai napig nincsen tudomásunk. (V.2)
Az Archeologiai Értesítőben megjelent első tudósítás még annak ad hangot, hogy az itt talált tejfogak tanúsága szerint ez ősember fogazata apró, gyöngyszerű, mely aligha volt képes mást, mint virágszirmot elrágni. A felnőtt — a maradék csont kiértékelése értelmében — középmagas, erős testalkatú. Tűzhelye a világ első, ismert tűzhelye. A vele egyidőben ott lakó állatok között említést nyert a hatalmas testű ősbölény, orrszarvú, barlangi medve, ősszarvas és a kardfogú tigris. E kezdeti leírás „virágszirmon” élő embere, s a tömegtájékoztatás célját szolgáló vértesszőllősi táblán ékeskedő majomember képmása közötti hatalmas szakadék magyarázatra és betöltésre vár. Nyugati irodalomból tudjuk, s írásomban másutt idézem is az ilyen irányú véleményeket, hogy a Kárpátmedencében egy függetlenül kialakult, kerekfejű, mai mértékkel mért modern emberfaj élt a legősibb idők óta. Ezen véleményt szükségesnek tartottam itt megismételni. (L. Tomory Kezdeteink: Evan Hadingham: Secrets of the Ice Age.)
Gábor Miklós „A Magyar Régészet Regényét” „Az ötvenezer éves ember” fejezetcímmel kezdi, viszont később már az érdi leletekkel kapcsolatban a következőket állapítja meg: „Amikor az ősember itt élt a völgyteknőben, akkor kezdődött az utólsó jégkorszak. Rendkívül érdekes időszak ez, i.e. 70.000 körül kezdődik a neandervölgyi ember kora.”(V.1:10) Művében viszont nem tér ki az itt talált csontvázak embertani adataira. Kvarcból, kavicsból pattintott, igen finom kidolgozású eszközei vannak; összesen 42 ilyen eszközt találtak.
E terület ezidőtájbani éghajlatának átlaghőmérséklete alacsony ugyan, de még mindig elégséges ahhoz, hogy változatos állatvilág eltartására alkalmas legyen. Érden 32 állatfaj élt, ezek közül legalább huszat vadásztak a talált ötvenezer állatcsont tanúsága szerint. Gábor Miklós nyomait követve, hazánk néhány kiemelt őskori telepe történetének vázlatát közlöm, időrendi sorrendben, az. 500.000 éves vértesszöllősi, tűzismerő ősembertől napjainkig.
*
Egy vallással kapcsolatos előadáson a jelen levő, magas rangú papok szép gondolatai egy ponton megakadtak: Máté evangéliuma 5. fejezetének 5. versénél, mely ezt mondja: “Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.” Szemükben ez a gondolatment a tökéletes lehetetlenségek birodalmába tartozik, hiszen még a fegyveresek sem tudják meghódítani a földet. De az emberiség sorsára igen jó hatással lenne, ha minden emberi okoskodást félre téve Jézus urunk Hegyi beszédét komolyan vennénk. S talán, amikor a világ háziasítása befejeződik tud a bárány az oroszlán mellett pihenni. Van példakép e folyamat segítésére, siettetésére… Ebben rejlik hatalmas feladatunk!
Kárpátmedencei őseink a szelídség, a türelem, a szépség példaképei ma is.
A tudomány keresgélései hasonló eredményre jutnak.
Terjeszkedés, tehát a föld örökséggé tevésének eszközéről a mai tudomány a következőket mondja:
1. Földműves társadalmak anyag és emberfeleslege (Grover S. Krantz) teszi lehetővé egy egy népcsoport szaporodásának és békés terjeszkedésének lehetőségét.
Szaporodás
1. A kedvesség számít a banobo kutatás, a szibériai rókatenyészet, stb. értelmében
2. Ezek a jegyek vagy tenyésztéssel alakulnak ki, vagy évmilliók fejlődésének következményei
3. Az ember szaporodása is ezeket a jegyeket viseli. L.: a magyar házassági szertartásban mindig a férfi okosságát, figyelmességét, stb. és nem izomerejét hangsúlyozzák.
4. Embertanilag: a kisebb fej, a magyar mesék gyöngyfogai most igazolódnak be
Őseredet
1. A magyar őseredete ezeket a jegyeket viselte, (l.: Vértesszőlős-i ősember apró fogai) s ezt szeretné továbbadni.
A világ jelenlegi állása
1. A “meek”, tehát a szelid embereket butának, kiirtani valónak tartja a “művelt” nyugat.
A “Művelt” nyugat eddigi példái:
Embertani szempontból:
A fejlődés alacsony fokán van. Hosszú, keskeny koponya, nagy, egyenlőtlen, durva fogak.
Jelen korunk némely embertan tudósa szerint a nyugati ember további felfejlődése a “Churchill” minta szerint várható: nagyobb, kerekebb, tehát nagyobb űrtartalmu koponya, kisebb, gyermekded szerű arc és állkapoccsal.
Boldogulásának példái:
Ha az állatvilág emlőseihez fordulunk mintáért, meg kell állapítanunk, hogy a harcos, verekedő csimpánz természet uralkodik társadalmaikban, s háziasításuk még nem történt meg. Ez utáni vágyuk már felismerhető állandó demokrácia felé forgolódásuk, intéseik nyomán. Ugyanakkor ezt a demokráciát még csimpánz módszerekkel igyekeznek elérni: puskacső végén. Néhány, teljességre nem törő példa:
1. Amerika:
Kiirtott egy teljes emberfajt, nyelvét, műveltségét is. (Indiánok)
Pénzuralom nem kegyelmez saját lakosainak sem (szegénység növekedése)
Gun lobby fenntartása még gyermekek, iskolások gyilkossága után is megmarad.
Földünk pusztítása: Monsanto, Harp, Chemtrails
Az első és egyetlen ország, mely városokat pusztított ki atomfegyverrel =Hiroshima, Nagasaki.
Teljes erkölcsi züllés: iskolai ima eltörölve, homosexuálisak, stb. Szórakozásaikban állandóan a gyilkosság és étkesség a tárgykör központja.
2, Anglia
A világ kalmárai.
Indiában ezrek haltak éhen uralmuk alatt
Afrikában u.e.
3. Francia ország
Amerikának katonai segítséget nyújtottak az indiánok kiirtásához.
A francia forradalom embertelenségei és 40.000 halott 1793 és 1794 között.
Jelen korban: kiűzték a cigányokat, de senki nem hívta őket nácinak.
Hadifoglyok iránti kegyetlenség (Orvos nagybátyám szaktudását csodálták, de ennek ellenére kiverték fogait, hogy figyelmeztessék fogoly voltára.)
4. Spanyolok
Gyarmatosítók
Bikaviadalok
5. Portugálok
Gyarmatosítók
5. Svédek
Még menyországukban is gyilkolásznak, majd lakmároznak egy örökkévalóságon át, az amerikai szórakoztató ipar termékeihez hasonlóan.
6. Németek
L.: Latin történészek beszámolóit az emberevő germánokról kitiltották iskoláinkból.
Tömeggyilkosságok
7. Nyugati egyház
Inkvizicók
Judeo keveredés
Kizárólagosan hatalmi eszköz napjainkig.
*
Remélem e zsenge felsorolásuk után, s az állatvilágból vett példák nyomán nem vádol meg senki Darvinnal való testi lelki jóbarátsággal. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a magyarság már ősidőkben az emberi testalkat fejlődésének legmagasabb fokán jelenik meg.
Itt két lehetőség áll fenn:
1. Az emberi tökéletesség legmagasabb fokán jelent meg Teremtőnk kezéből a teremtés második fényének, a keresztirányú fény lobbanásakor: az életet hordozó fény szárnyain.
Vagy:
2. Maga is végigment a testi fejlődés fokozatain, de tekintettel arra, hogy az önálló háziasításhoz évmilliók szükségesek ősiségük jogosságát ezen a vonalon is el kell fogadni.
3. Lelki fejlődését, szelídségét, béketűrését, javainak másokkal való megosztását napjainkig megfigyelhetjük.
4, Nyelvének kialakulása és tökéletessége ugyancsak a teremtés hajnalához vezet.
Idáig vezettek gyermekkorom nem mese meséinek szereplői és ezek gyöngyfogai.
Mint mindig:
ADJUNK HÁLÁT A JÓISTENNEK, HOGY A KÁRPÁTMEDENCÉBEN MAGYARNAK SZÜLETHETTÜNK.
IRODALOM:
Fényes Elek A TÖRÖK BIRODALOM LEÍRÁSA TÖRTÉNETI,
STATISZTIKAI ÉS GEOGRAPHIAI TEKINTETBEN
Brian Hare and Vanessa Woods: How dogs are smarter, than we think. Dulton Publ. 2013 februárjában. ISBN 978 0 525 35319 7
Grover S. Krantz
Az Éghajlati fajok és leszármazásaik [Climatic Races and Descent Groups, (The Christopher Publishing House North Quincy, Massachusetts 02171, © 1980)] és
Az európai nyelvek földrajzi alapjai [Geographical Development Of European Languages, (American Universitiy Studies, Peter Lang New York 1981)]
Evan Hadingham: Secrets of the Ice Age, Walker and Co. New York, NY.1979
Tomory Zsuzsa Kezdeteink 1995, s a benne fogolalt szakirodalmak. Miskolci Bölcsész Egyesület kiadása, Dr. Gyárfás Ágnes gondozásában.
Archeologiai Értesítő, Vol.91, 2.sz. 1964 Akadémiai Kiadó Budapes, 93. 2.sz. 1966
A TÖRÖK BIRODALOM LEÍRÁSA TÖRTÉNETI,
STATISZTIKAI ÉS GEOGRAPHIAI TEKINTETBEN
Fényes Elek
Csángók leírását (250 251 old.) csak vázlatosan hozom:
MOLDVAI MAGYAROK
1. Munkásságuk
Földművelési termékeiket bőven használják így tehetősebbek a környezetük más lakóinál.
2. Vendégszeretetük
A csángók még az útról is behívják az arra járó rászorulót: „Jöjjön be lelkem! Megebédelem!” Köszönetük: „Az Isten fizesse meg a Jézuskának!”
3. Nemzeti összetartásuk
Egymást segítik, látogatják, vígasztalják. Az adót egymás között elintézik.
4. Külső és belső tisztaságuk
Házuk tájának tisztasága már messziről hirdeti nemzeti hovatartozásukat.
Naponkénti együtt társalkodásuk kizárja a züllés most dívó minden válfaját
Nincsenek kerítők, mint a közöttük élő idegenek társadalmában.
Tánc zenéjük üteme az élet dobogásával van összhangban.
Öltözetük kiváló szorgalom és izlés eredménye, mely környezetük minden szépségét magában foglalja.
Menyasszony megjelenésének követelménye:
Legyen: Arany hajú, sólyom szemü, gyöngy fogu, cseresznye ajkú, hattyú nyaku, nap és holdnál tündöklőbb orcáju, stb.
A vértesszőlősi ásatásoknál talált, a dolgozók által Samunak nevezett, tűzismerő ősember mellett talált gyermek tejfog olyan kicsiny, hogy csak virágszirmok elrágására alkalmas. „Az Archeologiai értesítőben megjelent első tudósítás még annak ad hangot, hogy az itt talált tejfogak tanusága szerint az ősember fogazata apró, gyöngyszerű, mely aligha volt képes mást, mint virágszirmot elrágni. ... Tűzhelye a világ első tűzhelye...” (Tomory: Kezdeteink, 33. old.)”.
A vértesszőllősi lelet korát mind alacsonyabb évszámmal hozzák forgalomba, de úgy, hogy a nyugati szakemberek még így se szerezzenek róla tudomást. Napjainkban úgy tudom, hogy az 500.000 évnél tartunk. Még így is, háziasítása elmondhatatlan régiség jegyeit tartalmazza, s szerintem ez a háziasítása a teremtéssel kezdődött.
A magyar ifjak a szülők és rokonok tanácsára hallgatnak csak magyar leányt vesznek el.
Nyelv:
A moldvai magyar nyelv a moldvai székely magyarok nyelvével rokon,
A csángó magyarok nyelve a palóchoz áll közel.,
Népünk magas szellemi és testi fejlettséget bizonyít évezredek óta.
Hogy ez milyen ősi időkre megy vissza? Ohábaponori ásatások bizonyítják, hogy az ősi sírokban fegyver nem volt, csak a szépség kellékei: gyöngyök, csatok, egyéb szépséggel kapcsolatos tárgyak. Tehát a háziasodás szellemi és testi fejlődését még tökélyre vitték. Fejlődése mindezek mellett zavartalan volt, mert a Kárpátmedence benépesítése után e földműves társadalom hatalmas területeket tudott benépesíteni, magas műveltségi központokat alkotni..
Idegen írók szerint is nyelvünk az emberi tudás legmagasabb terméke.
NYELVÜNKRŐL IDEGENEK
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az elsõ német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bõvebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv õsisége Magyarországon /.../ meglepõ: úgy találom, hogy átmeneti kõkori nyelv,
megelõzte az újkõkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és mûfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke."
(Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede Nobel díjas atomfizikus halála elõtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
(Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
A nyugati, ismeretterjesztő könyvekből, műsorokból sajnálatosan hiányzik a vértesszőllősi 500.000 éves barlanglakó, tűzismerő ősember tárgyalása. Így tehát e nagy horderejű lelet történetét az alábbiakban részletesen ismertetem.
Vértesszőllős felfedezése l962-ben kezdődött, amikor Pécsi Márton akadémikus maroknyi csontdarabkát talált itt. Az események további sora a következő:
1963 júniusában Kretzoi Miklós megállapította, hogy ezek vadló csontok
1963 augusztusában őshód fogat találtak.
1964-ben Dobosi Viola múzeológus a vizsgálatra küldött anyagban gyermek tejszemfogat talált.
1965 augusztus 21.-én a „H” szelvény nyugati csücskében találták meg „Sámuelt”, a magyar ősembert. A felfedezés és a lelet feldolgozása Vértes László nevéhez fűződik.
1968 augusztus 20.-án Vértes László meghalt.
Halála pótolhatatlan veszteség. A vérteszőllősi feltárási munkálatokat, s annak eredményeit „Kavicsösvény” című művében összegezte, mely sajnos kéziratban maradt. Befejezése Kretzoi Miklós vezetésével a köréje csoportosult munkaközösség elvállalt feladata volt. Ennek megtörténtéről a mai napig nincsen tudomásunk. (V.2)
Az Archeologiai Értesítőben megjelent első tudósítás még annak ad hangot, hogy az itt talált tejfogak tanúsága szerint ez ősember fogazata apró, gyöngyszerű, mely aligha volt képes mást, mint virágszirmot elrágni. A felnőtt — a maradék csont kiértékelése értelmében — középmagas, erős testalkatú. Tűzhelye a világ első, ismert tűzhelye. A vele egyidőben ott lakó állatok között említést nyert a hatalmas testű ősbölény, orrszarvú, barlangi medve, ősszarvas és a kardfogú tigris. E kezdeti leírás „virágszirmon” élő embere, s a tömegtájékoztatás célját szolgáló vértesszőllősi táblán ékeskedő majomember képmása közötti hatalmas szakadék magyarázatra és betöltésre vár. Nyugati irodalomból tudjuk, s írásomban másutt idézem is az ilyen irányú véleményeket, hogy a Kárpátmedencében egy függetlenül kialakult, kerekfejű, mai mértékkel mért modern emberfaj élt a legősibb idők óta. Ezen véleményt szükségesnek tartottam itt megismételni. (L. Tomory Kezdeteink: Evan Hadingham: Secrets of the Ice Age.)
Gábor Miklós „A Magyar Régészet Regényét” „Az ötvenezer éves ember” fejezetcímmel kezdi, viszont később már az érdi leletekkel kapcsolatban a következőket állapítja meg: „Amikor az ősember itt élt a völgyteknőben, akkor kezdődött az utólsó jégkorszak. Rendkívül érdekes időszak ez, i.e. 70.000 körül kezdődik a neandervölgyi ember kora.”(V.1:10) Művében viszont nem tér ki az itt talált csontvázak embertani adataira. Kvarcból, kavicsból pattintott, igen finom kidolgozású eszközei vannak; összesen 42 ilyen eszközt találtak.
E terület ezidőtájbani éghajlatának átlaghőmérséklete alacsony ugyan, de még mindig elégséges ahhoz, hogy változatos állatvilág eltartására alkalmas legyen. Érden 32 állatfaj élt, ezek közül legalább huszat vadásztak a talált ötvenezer állatcsont tanúsága szerint. Gábor Miklós nyomait követve, hazánk néhány kiemelt őskori telepe történetének vázlatát közlöm, időrendi sorrendben, az. 500.000 éves vértesszöllősi, tűzismerő ősembertől napjainkig.
*
Egy vallással kapcsolatos előadáson a jelen levő, magas rangú papok szép gondolatai egy ponton megakadtak: Máté evangéliuma 5. fejezetének 5. versénél, mely ezt mondja: “Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.” Szemükben ez a gondolatment a tökéletes lehetetlenségek birodalmába tartozik, hiszen még a fegyveresek sem tudják meghódítani a földet. De az emberiség sorsára igen jó hatással lenne, ha minden emberi okoskodást félre téve Jézus urunk Hegyi beszédét komolyan vennénk. S talán, amikor a világ háziasítása befejeződik tud a bárány az oroszlán mellett pihenni. Van példakép e folyamat segítésére, siettetésére… Ebben rejlik hatalmas feladatunk!
Kárpátmedencei őseink a szelídség, a türelem, a szépség példaképei ma is.
A tudomány keresgélései hasonló eredményre jutnak.
Terjeszkedés, tehát a föld örökséggé tevésének eszközéről a mai tudomány a következőket mondja:
1. Földműves társadalmak anyag és emberfeleslege (Grover S. Krantz) teszi lehetővé egy egy népcsoport szaporodásának és békés terjeszkedésének lehetőségét.
Szaporodás
1. A kedvesség számít a banobo kutatás, a szibériai rókatenyészet, stb. értelmében
2. Ezek a jegyek vagy tenyésztéssel alakulnak ki, vagy évmilliók fejlődésének következményei
3. Az ember szaporodása is ezeket a jegyeket viseli. L.: a magyar házassági szertartásban mindig a férfi okosságát, figyelmességét, stb. és nem izomerejét hangsúlyozzák.
4. Embertanilag: a kisebb fej, a magyar mesék gyöngyfogai most igazolódnak be
Őseredet
1. A magyar őseredete ezeket a jegyeket viselte, (l.: Vértesszőlős-i ősember apró fogai) s ezt szeretné továbbadni.
A világ jelenlegi állása
1. A “meek”, tehát a szelid embereket butának, kiirtani valónak tartja a “művelt” nyugat.
A “Művelt” nyugat eddigi példái:
Embertani szempontból:
A fejlődés alacsony fokán van. Hosszú, keskeny koponya, nagy, egyenlőtlen, durva fogak.
Jelen korunk némely embertan tudósa szerint a nyugati ember további felfejlődése a “Churchill” minta szerint várható: nagyobb, kerekebb, tehát nagyobb űrtartalmu koponya, kisebb, gyermekded szerű arc és állkapoccsal.
Boldogulásának példái:
Ha az állatvilág emlőseihez fordulunk mintáért, meg kell állapítanunk, hogy a harcos, verekedő csimpánz természet uralkodik társadalmaikban, s háziasításuk még nem történt meg. Ez utáni vágyuk már felismerhető állandó demokrácia felé forgolódásuk, intéseik nyomán. Ugyanakkor ezt a demokráciát még csimpánz módszerekkel igyekeznek elérni: puskacső végén. Néhány, teljességre nem törő példa:
1. Amerika:
Kiirtott egy teljes emberfajt, nyelvét, műveltségét is. (Indiánok)
Pénzuralom nem kegyelmez saját lakosainak sem (szegénység növekedése)
Gun lobby fenntartása még gyermekek, iskolások gyilkossága után is megmarad.
Földünk pusztítása: Monsanto, Harp, Chemtrails
Az első és egyetlen ország, mely városokat pusztított ki atomfegyverrel =Hiroshima, Nagasaki.
Teljes erkölcsi züllés: iskolai ima eltörölve, homosexuálisak, stb. Szórakozásaikban állandóan a gyilkosság és étkesség a tárgykör központja.
2, Anglia
A világ kalmárai.
Indiában ezrek haltak éhen uralmuk alatt
Afrikában u.e.
3. Francia ország
Amerikának katonai segítséget nyújtottak az indiánok kiirtásához.
A francia forradalom embertelenségei és 40.000 halott 1793 és 1794 között.
Jelen korban: kiűzték a cigányokat, de senki nem hívta őket nácinak.
Hadifoglyok iránti kegyetlenség (Orvos nagybátyám szaktudását csodálták, de ennek ellenére kiverték fogait, hogy figyelmeztessék fogoly voltára.)
4. Spanyolok
Gyarmatosítók
Bikaviadalok
5. Portugálok
Gyarmatosítók
5. Svédek
Még menyországukban is gyilkolásznak, majd lakmároznak egy örökkévalóságon át, az amerikai szórakoztató ipar termékeihez hasonlóan.
6. Németek
L.: Latin történészek beszámolóit az emberevő germánokról kitiltották iskoláinkból.
Tömeggyilkosságok
7. Nyugati egyház
Inkvizicók
Judeo keveredés
Kizárólagosan hatalmi eszköz napjainkig.
*
Remélem e zsenge felsorolásuk után, s az állatvilágból vett példák nyomán nem vádol meg senki Darvinnal való testi lelki jóbarátsággal. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a magyarság már ősidőkben az emberi testalkat fejlődésének legmagasabb fokán jelenik meg.
Itt két lehetőség áll fenn:
1. Az emberi tökéletesség legmagasabb fokán jelent meg Teremtőnk kezéből a teremtés második fényének, a keresztirányú fény lobbanásakor: az életet hordozó fény szárnyain.
Vagy:
2. Maga is végigment a testi fejlődés fokozatain, de tekintettel arra, hogy az önálló háziasításhoz évmilliók szükségesek ősiségük jogosságát ezen a vonalon is el kell fogadni.
3. Lelki fejlődését, szelídségét, béketűrését, javainak másokkal való megosztását napjainkig megfigyelhetjük.
4, Nyelvének kialakulása és tökéletessége ugyancsak a teremtés hajnalához vezet.
Idáig vezettek gyermekkorom nem mese meséinek szereplői és ezek gyöngyfogai.
Mint mindig:
ADJUNK HÁLÁT A JÓISTENNEK, HOGY A KÁRPÁTMEDENCÉBEN MAGYARNAK SZÜLETHETTÜNK.
IRODALOM:
Fényes Elek A TÖRÖK BIRODALOM LEÍRÁSA TÖRTÉNETI,
STATISZTIKAI ÉS GEOGRAPHIAI TEKINTETBEN
Brian Hare and Vanessa Woods: How dogs are smarter, than we think. Dulton Publ. 2013 februárjában. ISBN 978 0 525 35319 7
Grover S. Krantz
Az Éghajlati fajok és leszármazásaik [Climatic Races and Descent Groups, (The Christopher Publishing House North Quincy, Massachusetts 02171, © 1980)] és
Az európai nyelvek földrajzi alapjai [Geographical Development Of European Languages, (American Universitiy Studies, Peter Lang New York 1981)]
Evan Hadingham: Secrets of the Ice Age, Walker and Co. New York, NY.1979
Tomory Zsuzsa Kezdeteink 1995, s a benne fogolalt szakirodalmak. Miskolci Bölcsész Egyesület kiadása, Dr. Gyárfás Ágnes gondozásában.
Archeologiai Értesítő, Vol.91, 2.sz. 1964 Akadémiai Kiadó Budapes, 93. 2.sz. 1966
